Budapest, 2019. (42. évfolyam)
3. szám, március - Serf Dorottya: ÉPÍTETT VILÁG - A felújított Széll Kálmán tér
9 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ A projekt fő tervezési elveit egy 2011-es koncepcióterv tartalmazta, amelyhez kapcsolódva egy kész közlekedési tervre épülő városépítészeti és építészeti tervpályázatot írtak ki. A szakértőkből álló bírálóbizottság 23 pályaműből az Építész Stúdió1 és a Lépték-terv2 közös munkáját ítélte legjobbnak. A cél egy hosszú távon is megfelelő, magas építészeti színvonalú, a környezethez és a közlekedési hatékonysághoz illeszkedő, reálisan megvalósítható, környezettudatos együttes létrejötte volt. A felújítást 4,2 milliárd forint állami, fővárosi és EU-s forrásból valósították meg. Kivitelezte a Széll Kálmán tér 2014 nevet viselő konzorcium. Az Építész Stúdió és a Lépték-terv pályázata az évtizedes koncepciótlanságból indult ki. A helynek nem volt arca. Célul tűzték maguk elé a közlekedési rendszer megújítása mellett az egyedi karakter megteremtését. Négy alappillért jelöltek meg: 1. Racionalitás: a teret három zónára osztották: külső forgalom-át eresztő keret; gyalogos és közösségi közlekedési felület; belső védett gyalogos zóna. Igyekeztek felszámolni minden, a bűnözésnek melegágyat biztosító zugot, és figyelembe venni a lehető legrövidebb gyalogos útvonalakat, ezek mentén kialakítani a fő közlekedési folyosókat. 2. Humanizálás: az itt megfordulók számára barátságos, kényel mes, több célra is alkalmas legyen a tér: átszállás, pihenés, találkozás, várakozás. 3. Változóképesség: az arculat és a kialakítás az igényeket folyama tosan letapogatva változhat és megújulhat, ide értve az egész éven át díszítő zöldfelületeket és az utcabútorokat is. 4. Fenntarthatóság: költségtakarékos építkezés, az egyes elemek flexibilitása, újrahasznosíthatóság és energiatudatosság. A felújított Széll Kálmán tér A Várhegy oldalába vájt agyagbánya előbb sportpályáknak, majd egyre több és jelentősebb közlekedési eszköznek adta át a helyét, mígnem az ’50-es évek metróépítési láza végleg megpecsételte a tér sorsát: az 1972-ben átadott legyezős metróállomás és környezete évtizedeken át változatlan maradt. A leromlott, elavult állapot egyre sürgetőbb megoldásért kiáltott, számos terv készült, a felújításra azonban a 2010-es évekig várni kellett. Végül a budai fonódó villamoshálózat kiépülésének mintegy mellékvágányaként született meg a főváros teljes budai oldalának forgalmi helyzetét meghatározó Széll Kálmán tér felújítása, megtéve a 2000 utáni Budapest fejlődésének fontos lépését. SZÖVEG ÉS FOTÓ : SERF DOROTTYA A metró épülete a felújítás után
