Budapest, 2019. (42. évfolyam)

1. szám, január - Buza Péter: HULLÓ FALEVÉL - Kalaposék a Fő utcából

BUDA PEST 201 9 / 1 6hulló falevél Beszámolt a tragikus esetről 1928. február 4-én az Esti Kurir s a Kis Ujság is. A budai Vigadó kávéházban – írják – ma reggel, miközben az újságot olvasta asztalánál, lebukott a székéről egy öregúr. Azonnal a Pajor Szanatóriumba szállították, de anélkül, hogy visszanyerte volna az eszméletét, meghalt. Az orvosok szívszélhűdést diagnosztizáltak. A halott Austerlitz Jakab. Üzlete és lakása a néhány saroknyira lévő Fő utca 50. szám alatti épület. Keskeny homlokzatú, háromablakos, egyemeletes házacska. Kalap- és sipkakereskedő volt a hirtelen halálakor hetvenhét éves vízivárosi polgár. Üzletét 1876-ban jegyezték be, boltja akkor még a közeli Fazekas utcában szolgálta ki az urakat: kizárólag férfiaknak kínálta áruját. 1883-ban vette át édesapjától, Henrik től annak Bomba tér 4. szám alatti sipkakereskedését, nyilván hogy közelebb kerüljön a vásártér forgalmához. (Ez a ma is álló híres-nevezetes Hikisch-ház). Jól számított. A század utolsó évtizedére összegyűlt annyi a sűrű kraj­cárokból, hogy 1894-ben végre saját házat vásárolhatott, ugyancsak itt, a közelben. Akkor vette meg a Fő utca 50. szám alatti ingatlant 25 ezer forintért Kirschmann Jakab nyomdatulajdonostól. A földszinten üzlet, raktár, az emeleten két szoba, konyha, előszo­ba, hálófülke. Összesen kétszer 120 négyzetméter (a bemutatott terv­lap forrása Budapest Főváros Levéltára). Amikor Austerlitz Jakab s felesége, Naschitz Minna ( Hermina ) tulajdonosként beköltözhettek, a leányuk, Zelma már tizenegy éves volt (1885-ben született). Fiuk, Henrik 1891-ben szintén még a Bomba téren látta meg a napvilágot. Zelmát (1904-től Kozma Bernátné , a zeneszerző Kozma József édes ­anyja) innen gyűjtötték be a pesti gettóba. Innen vonult be sokkal korábban öccse, Henrik 23 évesen frontszolgálatra, a 23. gyalogezred hadapródjaként. 1914 decemberében megsebesült, a zombori katonai kórházban halt bele sérüléseibe. Julianna (Juliska, Júlia, Juci), Auster ­litzék harmadik gyermeke 1897-ben már a Fő utcai házban született, s 1905-ben ugyanitt a Hulló falevelek dallamának szerzője. Édesapjuk hirtelen halála után fele-fele részben a két leánya örö­költe az ingatlant. Akkorra már mindketten családosok. Zelma és Kozma Bernát fiai: József és Ákos (1911–1944). Juci és Roth Frigyes egyetlen gyermeke István (1917–1942). Gyors, szép, gép „1940-ben a faji korlátozások miatt kénytelen voltam iskolámat bezárni. Az ostrom alatt (...) teljesen elpusztult, annyira, hogy a fel­szabadulás után (...) ujból nem nyithattam meg” – írja 1950 augusztu ­sában Kozma Bernát abban az igazolásban, amelyben tanúsítja, hogy állást kereső sógornője Juci, 1916 és 1940 között heti tizenhat órá-Kalaposék a FŐ utcából Yves Montand a halott levelekről énekel. Les Feuilles mortes. J. Prévert versére komponálta J. Cosma. A bakelitet az ODEON préselte. Kozma József küldte (vagy hozta? a háború után megfordult néhányszor Pesten) nála néhány évvel idősebb nagynénjének, Austerlitz Juliannának. Az egyetlen közeli magyarországi rokonának. Juci hagyatékának üzenetét három írásban is taglaltam már a most elhagyott esztendőben. (BUDAPEST 2018/2., /4., /8. szám) Ő maga eddig nem volt főszereplő. Ez a történet most róla, a családjáról, a felmenőiről mesél.

Next

/
Thumbnails
Contents