Budapest, 2019. (42. évfolyam)
2. szám, február - Az ismeretlen Görgei - A köztes lét túloldalán
BUDAPEST 2019 / 2 32 Az ismeretlen Görgei A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállítása Magyar Nemzeti Múzeum • 2019. június 23-ig ¤ A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszaki kiállításában arra tesz kísérletet, hogy Görgei Artúr (1818–1916) valós alakját, pályafutását, majd megítélését és annak változásait napjainkig bemutassa, s emlékét az őt megillető tisztelettel és megbecsüléssel övezze. A 2019. január 15-én nyílt kiállításon több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazások, filmek segítségével június 23-ig tekintheti meg a közönség a legendás tábornok örökségét. Görgei Artúr az 1848–1849. évi szabadságharc legvitatottabb alakja. 30 évesen már tábornok, a magyar vitézség utolsó legendás hőse, aki olyan sikereket ér el, hogy Ausztria kénytelen idegen segítséget kérni serege ellen. Ő pedig feltétel nélkül leteszi a fegyvert a túlerőben lévő orosz csapatok előtt. Kegyelmet kap, míg társai véres megtorlásnak esnek áldozatul. Túléli ezt is, mint a csatában szerzett koponyasebet, és árulónak bélyegezve morzsolja napjait ezután még 67 évig, kegyelemkenyéren. Hős vagy gazember? Ördögi félisten vagy félisteni ördög? Mi húzódik a „Görgei-kérdés” mögött? Igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért? A szabadságharc árulója vagy legkiválóbb katonája volt ez az ismeretlenségből szinte pillanatok alatt fővezérré avanzsált tiszt, aki a szabadságharc tizenegy nagy csatájából hétben ott volt, s ebből öt összecsapást ő maga vezetett? El lehetett volna kerülni a nevéhez fűződő fegyverletételt? Ezekre a kérdésekre az idők folyamán több válasz is született, Görgei Artúr megítélése többször változott, tetteit, érdemeit politikai érdekektől vagy meggyőződéstől függően sokan sokféleképp értelmezték. Valós alakját egyre inkább elfedte a személyéhez kapcsolódó szóbeszéd, az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyunk, az ország függetlenségét, a polgári átalakulást is szimbolizáló Kossuth-kultusz. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában most 16 közgyűjtemény és több magánszemély 416 válogatott műtárgya alapján egyszerre ismerkedhetünk meg a 201 éve született Görgeivel, valamint az utókor vele kapcsolatos elképzeléseivel. Bővebb információ a kiállításról és a kísérőprogramokról: mnm.hu/hu/programok Az ismeretlen Görgei című kiállítás fogadótere. Fotó: MNM/Rosta József A köztes lét túloldalán Hajas Tibor művészete és a tibeti misztériumok Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum • 2019. április 14-ig ¤ A köztes lét túloldalán a Hopp Múzeum azon kiállításainak sorába illeszkedik, amelyek az ázsiai kultúráknak a 19–20. századi hazai alkotókra gyakorolt hatását teszik vizsgálatuk tárgyává. Ezúttal a fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt költő és képzőművész, Hajas Tibor (1946–1980) utolsó alkotói periódusának olyan műveivel ismerkedhetnek meg a látogatók, melyek létrejöttében – Hamvas Béla Tibeti misztériumok című művének hatására – a tibeti buddhizmus vonatkozásai meghatározó szerepet játszottak. Kiállításunkban az egymástól olykor sok száz évnyi és több ezer kilométernyi távolságra felbukkanó szereplők közötti összekötő kapocs két tibeti „misztérium”: a tummo, vagyis a belső hő fejlesztésének gyakorlata, amely a 11–12. században élt tibeti költő és jógin, Milarepa nevéhez is kötődik, illetve a testhez és az egóhoz való ragaszkodás „elvágása”, tibeti nevén a csö. A kiállítást 16 éven felüli látogatóinknak ajánljuk. Továbbá tájékoztatjuk a látogatókat, hogy a kiállítás a nyugalom megzavarására alkalmas hanghatásokat és vizuális elemeket tartalmazhat. Bővebb információ: https://hoppmuseum.hu Jama, párjával, Jamíval. Mongólia, 18–19. század. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
