Budapest, 2019. (42. évfolyam)
2. szám, február - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - Százhúsz év a tetőn
BUDA PEST 201 9 / 2 22KÉPES HÁZ Százhúsz év a tetőn Még Fehérvárinak hívták az utat, amikor 1898-ban a mai 40. szám alatt felépült rajta Lechner Gyula számára egy négyemeletes bérház, az építtető öccse, Lechner Ödön tervei szerint, aki a negyedik emeletre hatalmas, teraszos festőműtermet is álmodott. A művésztanya százhúsz év festőinek és szobrászainak sorát szolgálta a két háború között Horthy Miklósról, majd Bartók Béláról elnevezett budai főúton. Az eredetileg L alakban elrendezett, két nagy helyiségből álló műterem első használója nyilvánvalóan maga a tulajdonos, Lechner Gyula lehetett, aki jogászként, irodalmárként és festőként is működött. Ám az első jelentős művészlakóként vejét, Zemplényi Tivadar t említik a leírá sok, 1900-tól. Zemplényi a korabeli magyar festők szokásos útját járva Pesten, majd Münchenben tanult, és olyan szorgalommal munkálkodott, hogy amikor 1894-ben a felvidéki Jernyén töltötte a nyarat, munkaszeretete a magába zárkózó Szinyei Merse Pál t is rábírta a vissza térésre. A szorgalmas és tehetséges Zemplényit egy évtized múltán, 1903-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává is kinevezték. Rendíthetetlen munkabírását említi Krúdy Gyula is a festő 1917-ben bekövetkezett halálát követő kiállítása alkalmából: „...kopasz, csendes, taka rékos férfiú volt, amíg élt, gyalog járt Pestről Budára, a kávéházban teát vacsorázott, megforgatta a krajcárkákat és így bizonyos polgári jólétben sikerült meghalnia. (...) Évtizedeken át komolyan, rendszeresen, szent áhítattal dolgozott, mert belső meggyőződése volt, hogy azért kapott helyet a földön, Budán, a Fehérvári úton, hogy mindent jól megnézzen, ami útjába akad, s aztán lepingálja. Festett besnyői búcsúsokat, balatoni parasztokat, csavargókat, tájképeket, szenyórákat, budai úrinőket.” Krúdy szerint az alkudozó vevők vitték sírba, mert egyébként nagyon józan életet élt, „nem kártyázott, nem ivott, (...) egy szivart szívott naponta, és ha elszívta, nem füstölte be a műtermet.”
