Budapest, 2019. (42. évfolyam)

2. szám, február - Karsai Anna: ÉPÍTETT VILÁG - Mar9it

11

épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ és mindegyik nemzetközi sikert arat, pedig helyspecifikus építészeti projektekről van szó (és a vendéglátásnak kevés köze van az eredményeikhez). A siker kulcsa ugyanis pontosan abban rejlik, mint amire Andrea is rájött a folyamat során, mégpedig, hogy csak az ingatlanfejlesztőkkel közös, piaci alapú szolgáltatási csomag kidolgozása hozhat átütő sikert.

A Mar9it utolsó fejlődési szakaszában a tulajdonos kívánt szintet lépni. Ez jelenthette volna a kooperáció végét is, de szerencsére nem így történt. Jelenleg a korábbi közösségi tér helyszínén egy társasház építésének munkálatai zajlanak, amelyet ugyanaz a csapat, ugyanazon befektető számára tervezett meg.

Szélesebb kontextusba helyezve a jelenséget (és az esetet), amelyet nyomon követtem, a történteket olyan szükségszerűségnek kell tekintenem, amely leginkább az ellenkultúra, szubkultúra és tömegkultúra kölcsönhatásaival érzékeltethető. A tömegépítészet válságidőszakát éli, mert dehumanizálódott, piaci érdekekre alapoz. Az igények viszont egyre nőnek az olyan közösségi helyek iránt, amelyek emberi léptékűek, a természettel és a technológiával összhangban működnek, ahol megnyugodhatunk és valódi természetünk szerint viselkedhetünk. Ezért gyűrűzött be az építészetbe és a fővárosunkba is az az ellenkultúra, amely ezeket a szempontokat érvényesíteni igyekszik, és miközben piaci érdekek is szerepet játszanak, mégsem főleg a profitszerzésben, hanem a fennmaradásban érdekelt. Ha mindezt organikus, ugyanakkor tudatos folyamatként igyekszünk irányításunk alá vonni, újabb és újabb kihasználatlan területeket foglalva vissza, akkor születhetnek és szolgálhatnak jó példa gyanánt olyan további projektek még Budapesten is, mint amilyen a Mar9it.

Tervek: Blokk építészműhely