Budapest, 2019. (42. évfolyam)

12. szám, december - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Kimenő

3

megszólalásig élethű szirénázásba; nem sokkal később pedig vizsla úrnak borogatta a talpát a gázgyári betonúton szenvedett égési sérülés miatt.

A virtuális kertésziskolásoknak viszont szemük se rebbenne a rolleres árulás miatt, hiszen egy szélárnyékos tanteremben, virtuális kószálás keretében és vetített képeken tanulgatták az ásás- ásítás-fásítás tudományát. A szemük belefáradt a neonzöld növényportrék elemzésébe, de a svédasztalos pogácsa-arzenálon pihentetve tekintetüket, frissen várták a szünetet.

A roller csodálatos volt. Szürke acéltestén (jó lesz alumíniumnak is) bordó csíkok segítik az aerodinamikai készültséget, a masszív kormányszerkezet a támaszkodást, ha a vándornak esetleg hajtás közben fél kézzel fagylaltozni lenne kedve. Kifejezetten pumpálós darab, nesztelenül suhan a járókelők között, miáltal jobban hallani a méltatlankodást, miért keveredik jármű a gyalogok közé, azután enyhül a hangulat, amikor kiderül, hogy nem elektromos példányról van szó.

Jó is lenne harminccal sederni! Valódi, ámde egyoldalú vágy ez, s a csoszogó nép ijedten tekint a kínai pehely-lányokra (ketten egy rolleren), amint igyekszenek megtartani a súlyos kormányt, amikor elszabadul alattuk a gép.

Jogom van az úttesten/járdán csámborogni... Mondja egyikük wuju-tájnyelven, mire a képzettebb pestiek, értvén a szóból, utat engednek a csavargásnak.

A lábroller boldogan poroszkál az őgyelgők között, és véletlenül se figyelmezteti őket, hogy ne lézengjenek összevissza; elvégre a járdasziget az ő hazájuk, amikor a fentebb ismertetett elektromos példányok kíméletlenül elhúznak az andalgók mellett. Egyikük rendesen becsönget nekik, a gyalogosok szétrebbennek – a szöveghű történetleírás ezúttal kimarad.

Bezzeg mi megértjük egymást... Vicsorog mosolyt színlelve a sétagyalogos, a hagyományos rollerező pedig megszeppenve és átmenetileg leszökken a majdnem gépről.

Kitiltani a városból azokat a zombikat! Süvölti a vicsolygó, s az álmok talaján kérése parancs: ezentúl fiatalkorúak, sebességszédelgők, szívtelenek, rendetlenek, részegek, s mindazok, akikről elképzelhető, hogy akarattal vagy véletlenül a Dunába hajítanák e-rollert, nem közlekedhetnek vele.

Éppen most...Szomorodik az újrollerező, s kitérvén az elől, hogy őt is leelektromosozzák, a szemből közeledő unicikli-csoport mellé szegődne.

Ó, igen, a gellérthegyi séta...Aki óhajtotta, annak biztosítottak volna ilyen micsodát... De senki sem óhajtotta, hiába a lehetőség: negyven kilométer per óra sebességgel fölugrani SZÖVEG: HORVÁTH JÚLIA BORBÁLA FOTÓ: RIC