Budapest, 2019. (42. évfolyam)

11. szám, november - Elek Lenke: MÁS KOR – MÁSKÉNT - Turmixgép a neten

ban úszó plázában. Gyógycipő üzletecske. Órás. Régiség. De hopp, itt már következik ismét egy turkáló, ki tudja, hányadik errefelé. Kínai büfé. Albán fagyizó. Síruha és -eszköz áruház. No, ez sem volt ekkora 50 éve – sportszerbolt persze működött – de nem is volt nagyon hol síelni, legfeljebb a baráti Csehszlovákiában. Ha valaki ma karácsonyi ajándékon töri a fejét, elég, ha ellátogat egy hipermarketbe vagy egy pazar ínyencboltba. A világ szinte összes élelmiszere kapható Budapesten, ame­lyekből csodás ünnepi csomagot alkothatunk, a megajándékozott ízlését figyelembe véve. Elég csak tudni, hogy a thai, a Tex-Mex, netán a japán konyha imádója-e amatőr séf barátunk, máris tele lehet a kosarunk az adott kony­haművészet legfontosabb fűszereivel. Van, aki csokizóban szerzi be az ajándékot, és nagy sikert arat vele majd a fa alatt – igaz, itt nem a híres táblás márkákra kell gondolni, hanem a Dél-Amerikából az óceánon át ide zötyögtetett valódi kakaóbabokra és pasztillákra. Mit kenünk magunkra? Ami újdonság, a biokozmetikum. Bár nagyon sok világcég nevezi ki magát bionak – hiszen ez ma a legdivatosabb jelszó – valójában nem tudjuk, mit kenünk az arcunkra. Mint aho­gyan azt sem, azt a valamit előtte vajon milyen állatkán tesztelték? (Bár ez ellen élénken tilta­koznak a kozmetika nagyágyúi.) Az egyik budai biodrogéria úgy hirdeti magát, hogy náluk tökéletesen vegyszermente­sen szerelhetjük fel fürdőszobánkat organikus tisztálkodó és tisztítószerekkel, bőr- és hajken­cékkel, és ott is maradhatunk egy kicsit vásárlás után, hogy az ünnepi hajrában ellazuljunk a bolt infraszaunájában. Idősebb nagynéninek, rokonnak elég, ha a közeli patikát célozzuk meg karácsonyi aján­dékvásárlás céljából – úgy ott hagyunk 25 ezer forintot 10 perc alatt, mint a pinty, pedig csak vitaminokat, porcvédő glükozamint, cseppeket, fájdalomcsillapító krémeket vásároltunk. Ha szépen becsomagoljuk egy elegáns dobozba, jobban fog neki örülni, mint a bonbonnak, vagy egy újabb meleg sálnak. Ami nem látszik az utcán, és kirakatának üvegjében nem igazíthatjuk meg a sapkán­kat, az az online webáruház. Nagyszerű innen könyvet rendelni, vagy valami elektronikus konyhai dolgot, mondjuk turmixgépet. Ez már nem az NDK lehajtható ajtós... Évről-évre nő az online forgalom. Jóllehet, eddig csak szo­lidan, szinte fű alatt voltak jelen életünkben az elektronikus felhőkben leledző áruházak, az utóbbi pár hónapban nagyon erős reklám­hadjáratok indultak, az egyik éppen beveti a legdrágább celebet, a legnézettebb műsor­időt, megveszi az olyan magazinoldalt, ahol 3 milliónál kezdődik az egyszeri megjelenés ára. Mindent ingyen szállít és vissza is veszi, ha nem tetszik. A megrendelés persze 2 perc, de azért ott­hon kell maradni vagy elmenni a holmiért, és ha mégsem jó, hiszen nem próbáltuk fel – akkor a visszaküldés is elég macerás. Mégis biztos megéri – időtöltésnek például kiváló. És mindig akad olyan huszonéves, aki megveszi a tizenötödik felesleges ruhát is. 15 Micsoda buli! Az természetes, hogy ötven éve komputer-, mobiltelefon- vagy éppen drónüzletek nem léteztek, hiszen ezeket még nem találták fel. Mint ahogy ma még nem találunk – legalábbis Budapesten – olyan árudákat, amelyek mik­rochipeket kínálnak, hogy aztán azokat beül­tessék a bőrünkbe. Talán ez lesz az elkövetkező évtizedek slá­ger karácsonyi ajándéka? A mikrochipeket sokféle dologra fel lehet használni: például Alzheimer-kóros és demen­ciában szenvedő betegek nyomkövetésére – olvasom a neten. Az utóbbihoz hasonlító, bőr alá ültetett chipeket Svédországban már több ezren – akik nem félnek a kiborg léttől – beül­tették magukba, digitális azonosítóként, fizető­eszközként. A rizsszemnyi chipet egy fecsken­dővel lövik be a hüvelykujj és mutatóujj közötti bőrrétegbe, és utána beültetési bulit tartanak. Többé nincs elveszett lakás- vagy slussz­kulcs, mert azt is helyettesíti ez az apró eszköz, sőt, a legnagyobb svéd vasúti társaság már több mint egy éve árul menetjegyeket és bér­leteket chipekre, amit a jegyellenőr egy okoste­lefonnal könnyen le tud olvasni. A chip minden fontos egészségügyi adatunkat tárolja majd. A technológia bevezetését arrafelé egyre több üzlet és étterem fontolgatja, mivel a svédek­nek már csak körülbelül a negyede használ heti rendszerességgel készpénzt. A riportban megszólalt a bizonyára magyar származású Várszegi Szilvia is, akinek elmondá ­sa szerint a szakmai életét is könnyebbé tette a chip, a kapcsolatépítő eseményeken ugyanis elég csak a leendő üzleti partner telefonjához érintenie a kezét, és a telefonon egyből megje­lenik a LinkedIn-profilja... Maga a chip külföldön sok helyen megvásá­rolható már – de mi magyarok hiába tennénk, leolvasók és alkalmazások nélkül ugyanis a dolog nem működik.

Next

/
Thumbnails
Contents