Budapest, 2019. (42. évfolyam)
11. szám, november - Götz Eszter: Földre szállt felhő
BUDA PEST 201 9 / 11 10épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Az Állatkert fejlesztési programjának központi eleme, a Pannon Park Biodómja sok szempontból „első”, hiszen Európában eddig sehol sem épült olyan létesítmény, amelyik ekkora méretű, összefüggő, szubtrópusi klímát tartó térben ennyiféle állatot és növényt, élőhelyet mutat be, és minden fajnak – beleértve a bent tartózkodó embereket is – minden évszakban komfortos környezetet nyújt. A különleges tartalmat lehetetlen egy hagyományos háztípusba foglalni. A Paulinyi-Reith & Partners építésziroda tervében megfogalmazott, vasbeton karéjra ültetett, kétezernél is több egyedi méretezésű és alakú elemből alkotott acélváz és az arra kifeszített fóliamembrán együttese átmenetet képez a természetes és a mesterséges táj között, egyszerre épület és buborékszerű sátor, egy kisvárosnyi ház, amely véd az időjárás szélsőségeitől, ugyanakkor beengedi az éltető napfényt. A dóm belső tere szintekre tagolódik, melyek mindegyikéről az összes többi is belátható. Szalay Ida , a beruházást irányító operatív igazgatóhelyettes foglalta össze a koncepció egyediségét. – Így, együtt növény- és állatvilágot, ráadásul vízi és szárazföldi élőhelyeket is, eddig egyetlen építményben sem telepítettek és kezeltek egységként. Hiszen egészen más építészeti és gépészeti keretet kíván egy növények számára készült fedett tér, mint amiben állatok is élnek, s amiben ráadásként sok elemből álló vízi, sőt tengeri élőhelyek is vannak. A cápáktól a madarakon át az elefántig egy térbe költöztetni a legkülönfélébb élőlényeket, ez óriási kihívás. Az egyes fajokat úgy kell elszeparálni, hogy az a látogatói élményt ne befolyásolja, viszont az állatok élettere zavartalan legyen. Végül is ők vannak otthon, az emberek pedig – bármennyi komfortot is élvezhetnek majd – vendégként látogatják majd őket... Az építmény alakját az utóbbi évtizedben elterjedt parametrikus tervezéssel hozták létre, amihez a mesterséges intelligencia fejlesztésénél is alkalmazott úgynevezett evolúciós algoritmusokat generáltak – vagyis az építészeti tervezéshez nem ceruza, vonalzó és szögmérő kell, hanem egy erre a célra megírt számítógépes program. Az eljárás már jó ideje nem csak az egyetemi építészképzés izgalmas melléktémája, amiből egyre-másra születnek diplomamunkák neuronokra vagy vízcseppekre emlékeztető holdbéli lakóegységekkel, hanem konkrét épületeken is alkalmazzák. Ez a módszer különösen jól hasznosítható az íves, szabálytalan szerkezetek megformálásában. Így születnek meg Zaha Hadid stú diójának látványos „épületszobrai”, de nem kell messzire mennünk példákért: parametrikus módszerrel készült a Kas Oosterhuis által tervezett budapesti Bálna tetőszerkezete, egy Váci úti irodaház üveghomlokzatának mintázata, és most a Biodóm kupola-vonulatán is Földre szálltFöldre szállt felhőfelhő Két évvel az alapkő letétele után konkrét formát kezd ölteni a városligeti Biodóm. A Vidámpark hat és fél hektáros telkének 17 és fél ezer négyzetméterén épülő, a Liget felé enyhe ívben öblösödő egyedülálló építmény acélvázára már majdnem mindenütt fölkerült az a speciális teflonfólia, amely egy fedett állat- és növénykert közös terébe fogadja a Kárpát-medence ősvilági élővilágának mai utódait, a mocsári ciprusoktól a bonobókig.
