Budapest, 2019. (42. évfolyam)
11. szám, november - Molnár Szilvia: ÉPÍTETT VILÁG - Háromszögelés
BUDA PEST 201 9 / 11 8épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ ban nem hoz beruházót, bérlőt, bevételt. Viszont például egy irodai dolgozónak a csocsóasztal helyett ma már a park az igazán fontos, ha felmerül a kérdés, hogy mitől lesz jó számára egy munkahely, és nincs az a városlakó, aki nem facsoportot, virággruppokat látna, madárdalt hallana szívesen, ha ablakot nyit az otthonában. Amikor 2012 elején a XIII. kerületi Önkormányzat pályázatot írt ki a Klapka szolgáltatóház és környékének kialakítására, felhívásával különösen összetett helyzet orvoslására várt javaslatokat a pályázóktól: szolgáltatóház, lakóépület, aktív zöldterület komplex megvalósítására. Marosi Miklós és munkatársainak (KÖZTI Zrt.) pályaműve lett a befutó – maga a terv már 2012-ben elnyerte a Média Építészeti Díját –, a kivitelezés 2018-ban kezdődött és 2019 tavaszán adták át a Klapka Központot. Aki a megelőző években járt a Kassák Lajos–Klapka–Tüzér–Pattantyús utcák által határolt részen, talán még emlékszik, hogy a területen sokáig a nyolcvanas évek hajnaláról megmaradt szolgáltatóház enyészett. Vagyis az alapfunkció megvolt, a korábbi épület lebontásával utóbb komoly terület szabadulhatott fel a Klapka Központ megépítésére. Akiknek kedve támad megtekinteni az eredményt, azoknak javasoljuk, hogy a Kassák utca felől, a Pattantyús utcán át közelítsék meg, mert noha az épület – pontosabban épületpár – szabadon körbejárható, karakterét, a térrel való kapcsolatát a Pattantyús utca torkolatánál állva lehet a legpompásabban érzékelni. Környékén lakótelep és kisvárosias, két-három emeletes, belső- vagy előkertes társasházak csoportjai, parkos játszótér (Tüzér park), pár lépésre pedig a fentebb említett síküveges, betonacél, high-tech irodavilág. A páros ötszintes tagja az egyik élével köszön a Pattantyús utcáról érkező látogatója felé. A derékszögű háromszögre szerkesztett tömb alsó két szintjén kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokra alkalmas üzleteket, három felső szintjén 44, 60, illetve kilencven négyzetméter alapterületű önkormányzati bérlakásokat alakítottak ki, összesen 33 darabot. Joggal merülhet fel a kérdés: mit rejtenek a belakhatatlan háromszög csúcsai? Ide helyezték a technológiai tereket (például a szellőzést). Az együttes másik tagja a kétszintes dombház – benne élelmiszerüzlet, kávézó, a műszaki személyzet helyisége –, ennek háta-teteje pázsittal borított, jó időben heverészésre, télen szánkózásra is remek terepet nyújt. Ezt a két épületrészt az első emeletek magasságában nyitott terasz kapcsolja össze, tulajdonképpen a főépület belső közlekedőrendszere lép ki ezen a ponton, és vezet át a dombházba. Ugyanis a társasházaknál megszokott, körbevezetett folyosók helyett Marosiék a főépület szárnyai között hidas összekötést, helyenként közösségi használatra is alkalmas tágas öblökkel kialakított, széles átjárót terveztek.
