Budapest, 2019. (42. évfolyam)
10. szám, október - Szegő György: A Rumbach-zsinagóga megújulása
BUDAPEST 2019 / 10 6épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ A zsidó vallás magyarországi intézményei háromfelé szakadtak. A neológiáé lett a Dohány utcai zsinagóga (1859, tervező Ludwig Förster), valamint az 1887-ben Ferenc József által alapított Országos Rabbiképző. Az ortodoxok Kazinczy utcai temploma csak a 20. században épült fel (Löffler testvérek, 1913). A status quo ante közösség már 1867-ben megvásárolta a telket, 1868-ban pedig pályázatot írtak ki az imahely tervezésére, amit a fiatal Otto Wagner nyert meg. Az 1873-ra megépült ház helyi építésvezetője Kallina Mór volt, akivel Wagner többek között a Parlament pályázatára is közös tervet nyújtott be. Ez a három zsinagóga a mai budapesti „zsidó háromszög” emblematikus épületeivé vált, melyek – a legutóbbinak most elkészült felújításával – a Kristályéjszakán elpusztított bécsi zsinagógákkal szemben máig őrzik a városfejlődés és a 19. századvégi színes vallási élet emlékét. A „zsidó-magyar testvériesülés” aranykorához Bécsben és Pesten is hozzátartozott az éppen polgárjogot nyert zsidóságnak az a törekvése, hogy a korábbi „Judenhof” rendeletekhez képest templomait – a keresztény templomokhoz hasonlóan – urbanisztikai hangsúlyhoz és látványos architektúrához, illetve díszítéshez juttassa. A leopold stadti zsinagóga építésze ugyanaz a Ludwig Förster volt, aki a Dohány utcai templomot tervezte, amiből látjuk, hogy a megbízók igyekeztek rangos mintákat és építészeket alkalmazni. Az elpusztított bécsi leopoldstadti zsinagóga, akár a Rumbachtemplom, szintén két minarettel nézett a szűk utcára. (Mára éppen az ezekre emlékező két torony-emlékmű épült meg mementóként.) A Rumbach 1981-es, dr. Sisa József által jegyzett tudományos dokumen tációja szerint ezek és a dús díszítés „bizáncias ihletésű, a keleties jelleg nyilvánvalóan a vallás eredetét volt hivatva demonstrálni.” Ez nem két séges, de a keleti jelleget pontosítani szeretném. A minaretek egyértelműen a kairói Kék Mecset hatását bizonyítják. A 19. század harmadik harmadában a Monarchia és Alexandria között megindult a menetrend szerinti hajójárat – és a bécsi és budapesti elit, köztük a művészek és építészek, Kairóig utazhattak. Többek között a magyar Cserna Károly (1867–1944) is megfestette a kővel, téglával, kék kerámiával sávosan burkolt kairói mecseteket és a Rumbach utcaihoz hasonló tornyokat, mely utóbbiakról Kőnig Tamás , a felújítás egyik építésze megfigyelte, hogy a Rumbach utca – Dob utca sarkáról a zsinagógatornyok együtt láthatók a Bazilika tornyaival... Bécsben évszázadok óta jelen volt a Spanyolországból elüldözött szefárd diaszpóra zsidó közössége is. Én a jeruzsálemi minták helyett inkább a spanyolországi mór és az egyiptomi arab építészetet látom megjelenni a Rumbach homlokzatán és díszes belső kialakításában. Ilyenek a külső-belső burkolatok geometrikus arabeszk mintái, az ajtók ibériai keret-betétes, rusztikus formálása és a vasalatok filigrán ötvösművészeti igényű felöltöztetése. A Rumbach zsinagógáról kismonográfiát író Ines Müller (Die Otto Wagner-Synagoge in Budapest, Löcker Verlag, 1992) szintén a zsidóság ibériai aranykorához, az ottani és a kairói mór építészetre utalva elemzi az épületet. A leopoldstadti és a pesti Förster-zsinagógákon, illetve a Rumbachon is visszakeresi az arab díszítőművészet analógiáit: a kairói Burkuk mecset, vagy a granadai Alhambra gipszburkolatait – és utóbbihoz Owen Jones híres The Grammar of Ornament gyűjtését is számba veszi.