Budapest, 2019. (42. évfolyam)
1. szám, január - Zappe László: Filmről színpadra – Egy különleges nap
BUDAPEST 2019 / 1 28 Filmről színpadra – Egy különleges nap Zappe László ¤ A színháznevek tipológiája biztosan megérne egy tanulmányt vagy akár doktori disszertációt (ha még meg nem született). A skála ugyanis a haza, de legalábbis a nemzeti kultúra nagyjaitól egyszerű házszámokig terjed. Petőfitől, Katonától az RS9-ig. De volt Hátsó Kapu is, az ugyanis egy Rákóczi úti bérház Dohány utcai bejáratánál nyílt. A hangzatos Hatszín Teátrum is hasonló módon kaphatta a nevét, ugyanis a Jókai utca 6-os szám alatt van. Elsősorban gyerekelőadásokat fogad be, de rendszeresen akadnak itt felnőtteknek, olykor színházi ínyenceknek való produkciók is. Az Orlai Produkció futtatta itt Lovas Rozi t is – szó szerint, ugyanis egy futó atléta keserves sorsát panaszolta el, de láthattuk itt Székhelyi József et és Trokán Péter t is a Gólem Színház Halpern és Johnson című könnyfacsarójában ízléses mértéktartással érzelegni. Most egy régi olasz film került színpadra itt. Ettore Scola 1977-ben forgatott, Egy különleges nap című műve. A történet pedig, amelyet megmutat, még sokkal régebbi. Napra pontosan lehet tudni, hogy 1938. május 8-án játszódik, mert ez nap Rómában attól különleges, hogy ekkor látogatott Hitler Mussolini hez, a Füh rer a Ducéhoz. Egy római bérház tetőteraszán viszont egészen rendkívüli dolog történik. Egy elnyúzott, hatgyerekes családanya összeszerelmesedik egy homoszexuális fiatalemberrel. Szinte semmi sem köti össze őket azon kívül, hogy egyikük sem megy el bámulni az ünnepélyes bevonulást. A férfi nyilván elvből, az asszony meg nem szabadulhat a háztartásbeli tennivalóktól. A férfinak a fasiszta Olaszországban különös, szokatlan, ellenzéki nézetei vannak, az asszonynak meg gyakorlatilag nincsenek saját elvei, sodródik a közhangulattal, lényegében a férjével. Akár ketten is maradhatnának a házban, de legalábbis a teraszon, ahol az asszony kiteregeti a mosott ruhát száradni, ha nem téblábolna ott időnként a házmester, egy kotnyeles, pletykás és természetesen rosszindulatú vénasszony, aki mondhatni a közvélekedést, közhangulatot képviselve, olykor figyelmezteti, óvja az asszonyt a fiatalember veszélyes társaságától. A szöveg többek munkájából állt ösz sze, a rendező, valamint Ruggero Maccari és Maurizio Costanza forgatókönyvéből és Gigliola Fantoni színpadi művéből gyúrta össze a fiatalember szerepét is játszó Réti Barnabás. A természetesen folyó dialógu sokból nemcsak a helyzet, a kényes politikai háttér válik érthetővé, de a köznapi párbeszédek alatt rejtőző érzelmi viszonyok fejlődése is kellő drámai fokozással bontakozik ki. A főszerepeket, amelyeket a filmben Sophia Loren és Marcello Mast roianni játszott, most Dobó Kata és Réti Barnabás alakítja. Dobó Katának nagyon jól áll a megfáradt, megkopott, az életébe belefásult, nem éppen okos, de természetes értelemmel bíró asszony alakja. Nemcsak érteni lehet, de együtt is lehet vele érezni. Réti Barnabás játéka korrektnek mondható, e szó dicsérő és elmarasztaló értelmében egyaránt. A köznapi, fiatalos vonzás, rokonszenvet keltő báj megvan benne. Hiányzik azonban a különleges, az egyéni izgalom, ami a köznapi ifjút fontossá, jelentőssé, sorsokat meghatározó személyiséggé tehetné. Feladata persze valójában csak a legnagyobbak számára megoldható igazán. A színészparadoxon egy sajátos esete, amikor több olyan tulajdonságot kellene megmutatni, amelyik igazából nem látszik. Nem szabad, hogy látsszon rajta a homoszexualitás, nem szabad, hogy látsz szon rajta a politikai elkötelezettség, egyáltalán, nem szabad, hogy látsszon rajta a különösség. Mégis mindezt éreznünk kellene benne. Ám nem érezzük. Ettől a történet igazi súlya sem tud érvényesülni. Érvényesül viszont Egri Kati alakításá nak ereje. Ami főképp puszta jelenlétéből fakad. Csak átmegy a színen, mond néhány dohogó, rosszalló szót, mondatot, és benne van az egész jellem, élet, sors, mentalitás. Rosszindulata mögött érezzük a sok tapasztalatot, amely ilyenné tette. Az előadást Iványi Árpád rendezte meg, különösebb feltűnést keltő ötletek nélkül, de élvezhetően. ZUGLÓI MOZAIK Nyaralók, villák, bérpaloták Szöveg: Ritoók Pál, fotó: Sebestyén László, szerkesztette: Buza Péter Herminamező Polgári Köre - 1990 • 3000 Ft ¤A páratlan szépségű, reprezentatív album Pest Rózsadombjának, Zuglónak kvalitásos épületeit, pontosabban azok homlokzati részleteit, díszes elemeit – erkélyek, kerítések, kapuk, stukkók, szobrok, domborművek – mutatja be. Mintegy 120 házét, köz- és magánpalotákét, amelyeket ez a gazdag értékeket felvonultató városrész az épített örökségünkkel többnyire mostohán bánó történelem viharai között is megőrzött. Az épületleírások angol nyelven is olvashatóak a kötetben. Megjelenését Zugló Önkormányzata támogatta Megvásárolható a BVE irodájában: Budapest, XII., Szoboszlai u. 2–4, előzetes telefonos egyeztetés után (06-20-372-4424)
