Budapest, 2019. (42. évfolyam)
8. szám, augusztus - Molnár Szilvia: ÉPÍTETT VILÁG - Csobbanás Budán és Pesten
BUDAPEST 2019 /8 6épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ földszinti előtérrel és öltözőkkel, folytatódik az úszó- és a tanmedence emeletén, majd kiteljesedik a domboldalba épített, összesen hatszintnyi tematizált élményfürdő, wellnessrészleg és szaunavilág tereiben. Finom idézetekkel kísért stílus- és hangulatutazás vár a látogatókra, fürdőélménnyel keverve. A modernista elveket követő épületköpeny a ’30–40-es éveket idézi, az úszómedencetér falán itt van Barcsay Jenő 1976-os muránói üvegmozaikja, amelyet a lebontott újpesti uszodából menekítettek ide. A végállomás pedig az élményfürdő külön szintjén a buborékszerű, olasz designlámpákkal „pettyezett”, kék-piros-zöld szökőkúttal, csúszdákkal kiépített gyerekmedencetér, ami a ’80–90-es évekre emlékeztetheti a fürdőzőt. A beruházás nyertese – és egyúttal vesztese is – Budapest. Egyrészt a fürdő megmaradt és kibővült, ráadásul a tereprendezéskor előkerült egy díszes, antik, római utazókocsit tartalmazó, gazdag sírlelet. Ugyanakkor 246 fát vágtak ki, ebből mindössze 11-et egészségügyi okok, 235-öt viszont a bővítés miatt, és helyettük mindössze 94-et ültettek. * Az 1920-as évek második felében a Gubacsi híd melletti homokos, nagyjából 280 méter hosszú dunai partszakaszon lehetett strandolni az 1924-ig Erzsébetfalva nevet viselő Pesterzsébeten. 1930-ban vitéz Földváry János helyi gépgyáros bérlőként jelent meg a területen, strandmedencét építtetett, amelyet először a Duna vizével töltött fel, de nyomban vízkutatást is rendelt. Az 1932-es Hidrológiai Közlöny Igazi sósfürdő Pesterzsébeten című közleményéből kiderül, hogy már 300 méter alatt kénes-sós vizet találtak. A feltárt kút vizét minősített gyógyvízzé nyilvánították, amely alkalmas ízületi gyulladások, porckorongsérv és nőgyógyászati betegségek kezelésére. (A Budapesten egyedülálló összetételű gyógyvíz sajátossága, hogy mindössze 14 fokos, így helyben fürdőzésre alkalmas hőmérsékletre kellett/kell melegíteni.) Földváry a strandfürdő területén fejleszteni kezdett: kád- és medencefürdőket, sőt 12 szobás szállodát is építtetett. Gyógyvize mellett külön szenzáció volt a szíjmeghajtású hullámkeltővel működtetett hullámmedence. A berendezés – amelyhez hasonlót 1927-ben a Gellért fürdőben helyeztek üzembe, és ma is üzemképes – a helytörténeti gyűjteménybe került. A terület a második világháború után a Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésébe került, az ’50-es években épült fel a különös, kupolás, terméskő burkolatú áltörökfürdő, illetve a nyeregtetős öltöző- és kezelőépület. A korabeli újságcikkekből kiderül, hogy ekkoriban újabb kutat fúrtak, és hogy a termálmedencékkel, kádfürdőkkel, gőzkamrákkal, masszázshelyiségekkel kialakított épület 1955-ben már állt, de a kazánház hibás kivitelezése miatt csak 1956-ban nyitották meg. A hetvenes években újabb fejlesztések, felújítások, kútfúrások történtek, azonban a nyolcvanas-kilencvenes évekre a vízmelegítés miatt nagyon megdrágult az üzemeltetés. 2001-ben a strandot, 2005-ben a fürdőt is bezárták. A negyedszázadig húzódott felújítás most ért a végére, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és a főváros közös, 3,4 milliárd forintos beruházásának építészeti terveit az Archikon Építésziroda jegyzi. Koncepciójuk lényege, hogy a kupolás, nyolcszögletű alaprajzú, központi áltörökfürdő épülete köré szervezték a további új részeket, ezzel egy olyan horizontális kiterjedésű, puritán épületkomplexumot alkottak, amelynek a Gubacsi hídról vagy a túlpartról nézve egyetlen hangsúlya, „ismertetőjele” a kupolája. A nyári üzemű strand a gyógyfürdőből és kívülről egyaránt megközelíthető (kültéri élménymedencéjébe a gyógyfürdőből ki is lehet úszni). Új hullámmedencéjét egy-egy fotók: Hajdú József
