Budapest, 2019. (42. évfolyam)
7. szám, július - Buza Péter: HEREIN! - Mátyás,az igazságos
BUDA PEST 201 9 / 7 10HEREIN! nem találtam semmi nyomát, hogy bármikor állt volna bizonyos Gressennéknek palotája itt, a Duna parton, a Lloyd szomszédságában. De abban egy percig sem kételkedem, hogy a húsz esztendős ifjú (akvarell-portréja – hátsó borítónkon – jámbor küllemű fiatalembert mutat), megrettent a kemény katonai szolgálattól, s menekülőre fogta. Hogy miért ragadt itt? Jól ébredhetett első éjszakájának álmából Pesten... Mindenkinek a maga igazát! Az első konkrét esztendő, amit a futás utáni életrajzához hozzákapcsolhatunk, házasságlevelének dátuma: 1845. Ekkor vette nőül Keiner Máriát, Keiner Károly kávés leányát. Ugyanebből a dokumen tumból tudjuk, hogy akkor még mészároslegényként dolgozott, valahol a Lipótvárosban. (Közelebbi címet nem rögzít az okmány.) A krónikás, (második) Herein Gyula úgy tudja: miután beházasodott a kávésiparba, egy ideig egy Sebestyén téri üzletben dolgozott, majd bérelt egy kis vendéglőt a Nagymező és a Lovag utca sarkán. Elbukta. Szatócsbolttal próbálkozott a későbbi Nagykörút s Aradi utca sarkán. Ez az üzlet se jött össze. 1849 végén bérbe vette a korábban híres Zrínyit, de itt is csak legfeljebb két évig kísérletezik a kávéssággal. 1852-ben újra tovább lép. A Salétrom utca s a Nagykörút találkozási pontján nyílik meg az első „Café Herein”. A fordulat éve: 1853. Ebben az esztendőben veszi fel rendes tagjai sorába a fővárosi kávés ipartestület, s ekkor veszi bérbe az Országút (ma Károly körút) meg a Dohány utca sarkán álló Huszárház országúti frontján végignyújtózkodó üzlethelyiséget, hogy ott folytassa, most már töretlen lendülettel apósa üzletágának szorgos gyakorlását. Ebből a hektikus izgés-mozgásból a kései személő akár arra is következtethetne, hogy hirtelen indulatú ember lehetett Mátyás, de ennek talán éppen az ellenkezője igaz. Vagy csak menet közben tanulta meg, hogy a vevőnek, a vendégnek mindig igaza van? Mert megtanulta. Herein Gyula üzeni meg az utókornak, mi volt dédapjának kedvenc mondása: „Én mindenkinek megmondom az igazát!” Filozófikus magasságok nyílnak felettünk, ha megért jük. És a békés egymás mellett élés erős esélye. Pedig elég cifrák voltak a környezeti feltételek: „Akkortájt a Huszár ház arról volt nevezetes – írja a családi krónikás –, hogy híres színészek lakták a lakásokat.” Másrészt: „Környéke elég hírhedt, hallottam szüleimtől, hogy nyáron a nyitott ablakokon át a tolvajok horgas bottal fosztották meg ágyneműjüktől a lakókat.” Baráti Huszárék Az első adat, a szabálytalan formájú telken álló Huszár-házról, 1827-ben tudatja, hogy akkori tulajdonosai Joseph von Huszár örökösei. A Baráthi (baráti) Huszár család feje – Hont vármegye főügyésze, császári-királyi tanácsos – 1816-ban halt meg. Azt valószínűsítem, hogy 1800 körül építette fel pesti házát, amelyet saját maga is használt, ha a városba utazott: az első emeletet rendezte be dísztermes, sokszobás, gazdagon díszített főúri lakhelynek. Ezeregyszáz négyszögölön terpeszkedik a kastélyosított bérház. Többször felmerült a 19. században, hogy megveszi az állam vagy a város, s lebontják. Hogy helyet csináljanak a Nemzeti Színháznak, aztán, hogy ide építsék fel az Országházat. De sokáig kitartott. 1911–12-ben épült fel a helyén az Első katonai szolgálat biztosító intézet székháza. Több mint száz éve ezt az épületet járhatjuk át és körül, ha Budapestnek ezen a szegletén forgolódunk. A 18–19. század fordulóján három igazán nagy bérkaszárnyát is a gyorsan gyarapodó lélekszám kiszolgálására építtettek fel tulajdonosaik Pesten. Az egyik az Erzsébet téri Marokkó Udvar (sokáig Festetics Antal , az aktuális háziúr nevén említik), a másik az Orczy-ház a Király utca sarkán. A harmadik ez a trapéz alaprajzú kétemeletes óriás. Huszár Károly lesz majd az örökösök közül a következő nemze déket képviselő tulajdonos. Részben tőle, részben fiától, István tól, bérelte az üzlethelyiséget Herein 1853 és 1873 között. István Nógrád országgyűlési követe volt. Apja Károly is az: negyvennyolcas előbb, aztán buzgó Deák párti. Huszár Károly 1889-ben halt meg – pesti házában ravatalozták fel az ország egyik legnagyobb földbirtokosát. Huszár Aladár (FSZEK)
