Budapest, 2019. (42. évfolyam)
6. szám, június - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - Az Úristen és más vendégek
SZÖVEG ÉS FOTÓ: CSORDÁS LAJOS 17 keretező mozaikjának tervezéséhez. Leánya emlékiratai szerint mintegy harminc szobrász és munkás dolgozott a keze alá. Néhány évig Kós Károly is munkatársa volt, nála tanult Gádor István kerámiaművész és Dankó Ödön iparművész. Ady és József Attila Maróti a húszas évek közepén hagyta el a József utcát. Körülbelül akkor érkezhetett ide Csorba Géza , aki jóval kisebb asszisztenci át foglalkoztatott. 1926-ban már biztosan itt működött, mert ekkor látogatta meg őt Kodo lányi János és írt róla riportot. Az írás szerint a műterembe befújt a szél, s a padló behajlott az ember lépte alatt. Csorba itt készítette el Ady Endre síremlékét, amelyet 1930-ban avattak. Ezt később sokáig emlegették, büszkék voltak rá az itt lakók. Amikor 1932-ben Beck András , a Nyu gat plakettjét készítő Beck Ö. Fülöp fia ugyan ebbe a műhelybe került, az Ady-szobrot mint jó óment említették előtte. Emlékezéséből tudhatjuk, hogy egyszer József Attila is járt itt. Nevezetes lakó volt a harmincas években – miután 1931-ben hazatért egyéves párizsi ösztöndíjáról –, Cserepes István , a szegény sorsú, tehetséges munkásfestő és ezermester. Róla külön márványtábla emlékezik a József utcai homlokzaton. Halála igazi mártírhalál volt: 1944-ben, a deportálások ellen felháborodva tiltakozott az utcán, mire a Népszínház utcából elhurcolt zsidókkal együtt őt is a Dunába lőtték. Többé-kevésbé róla mintázta Darvas József a Részeg eső főhősét, Virágos Pistát. Őt keresve került a háború után a József utcai műterembe a főiskolás Martsa István szobrász, aki Cserepes műtermében szeretett volna egy időre szállást kérni. Sajnos, Cserepest már nem találta, de a tulajdonos felajánlotta, ha már itt van, vegye ő bérbe a műtermeket. Ferenczy Béni köpenye Martsa a háború után villanyszerelőként dolgozott Esztergomban, majd Budapesten mint mozigépész. Már elmúlt harminc éves, amikor a főiskolára jelentkezett, ahol Ferenczy Béni osztályába került. Olyan jól nem keresett, hogy egymaga ki tudta volna fizetni a bérlet díját, így néhány fiatal művészkollégával összefogva használta a József utcai műtermeket. 1950-ben feleségül vette Szűcs Ilona festőművészt, együtt javították a háború után romosan maradt helyiségeket, szépítették a kertet. Évfolyamtársaik: Vígh Tamás, Kiss Sán dor, Ujváry Lajos, Ridovics László, Rábai Ridovics Ferenc, Gerzson Pál és más művészek gyakran megfordultak náluk. Amikor Ferenczy Bénit politikai okokból eltávolították főiskolai tanári állásából, meghívták, dolgozzon ő is a műtermükben. „Szüleim mindketten munkás származásúak voltak, és Béni bácsi adta át nekik azt a sokgenerációs polgári kultúrát, amit egyébként a családi házban nem kaphattak volna meg – meséli Martsa Piroska. – Ferenczy Béni nagyon finom módszerrel tanított, sokszor kis példabeszédekkel, történetekkel járta körül a témát, amin a tanítványok sokáig töprenghettek, vajon mit is akart a mester ezzel kifejezni.” Martsa István és M. Szűcs Ilona műtermét lányuk, Martsa Piroska használja és gondozza tovább
