Budapest, 2019. (42. évfolyam)
5. szám, május - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK! - Egy ételem, egy halálom
BUDAPEST 2019 / 5 4SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK is, hadd alkossanak kedvükre. Én magam hatnyolc társammal éltem itt. Piacra jártunk, főztünk, kiállításokat, koncerteket szerveztünk, délutánonként gyerekek jöttek játszani, aki rászorult, azt korrepetáltuk matekból, biológiából, kinek mi volt a gyengéje. Két évig tartott. Egyszer utcabált akartunk rendezni, de olyan magas volt a területfoglalási díj, hogy inkább tüntetésként jegyeztettük be... Azon én is ott voltam! Olyan paprikás krumplit... Szinte a levegőben terjeng a nyílt tűzön piruló hagyma illata, hallani, amint a bográcstűz alatt megreccsennek a fahasábok. A sétálók kedvtelve körülülnek a játszótéri székeken, de a szociális munkások nem szórakoztatni jöttek. Sokan azt mondják, a hajléktalan lusta, igénytelen, és nem akar dolgozni. Meg kell nézni, itt a Klauzál téri piacon mennyien vállalnak közülük alkalmi munkát! Rakodást, takarítást, kertészkedést bíznak rájuk; vállalkozók, magánemberek egyaránt foglalkoztatják őket; ők így segítenek... Cserébe összepiszkítják a parkot... Negatív élmény is keveredik a szóbeszédbe, miután fel tárulkozik az utcai életmód egyik legnehezebb problémája: az anyagcsere. Sajnos alig akadnak ingyenes illemhelyek... Papír meg aztán pláne nincs... Szerencsére a Klauzál téri vécét vissza állították, és bárki igénybe veheti. Ami nemcsak a fedéltelenek részére segítség... Párizsban is mondták egy időben, hogy pisiszagú város, mert hogy a turista sem kivétel a biológia törvényei alól. Megoldás például a gyorsétterem, van amelyik csak úgy kapott működési engedélyt, ha ingyenesen használható a toalettje. Budapesten? Inkább Párizsban... De most már itt is egységesen száz forint a tarifa... A menet, mielőtt kikanyarodna a francia mintára alkotott Nagykörútra, a Kürt utcai „Fürdő” felé veszi az irányt. Az épület ezernyolcszáznyolcvanban valóban fürdőháznak épült, kilencvenhattól lett melegedő, majd közösségi hely. Hajnali öt órakor kezdődik a reggeliosztás, kilenctől adminisztrációs lehetőség, Internet, ügyfélszolgálat... A sétálók körbenéznek az életteli falak között, valódi menedék ez annak, aki akarja, néhányan kintről bezúdulnak, szinte elállják az ajtót. Maguk is jó helyre tértek be, mondhatom! Aztán nehogy minden jót kívánjanak! Miért? Mert eleve minden jó...
