Budapest, 2019. (42. évfolyam)
1. szám, január - Tosics Iván: Kerékpár: az ébredező mostohagyerek
BUDA PEST 201 9 / 1 12 szubkulturális alapokon erősödő mozgalom támogatására ez után fokozatosan létrejöttek olyan intézményi keretek (2007 Közlekedési Koordinációs Központ, 2010 után: Budapesti Közlekedési Központ) is, amelyekben a kerékpározást már megfelelő mértékben elismert formaként vették számításba. A kerékpározás elleni csata lezárásában szimbolikus lépés volt 2012-ben a Lánchíd újbóli megnyitása a bringázók számára. A növekvő szerepért folytatott küzdelemnek vannak sikeres epizódjai, mint a Dunával párhuzamos budai kerékpárút kialakítása, a Kiskörút és a Bajcsy Zsilinszky út kerékpársávja vagy éppen a Bartók Béla út (ahol többszöri tiltakozás és demonstráció kellett ahhoz, hogy végül is megvalósuljon). Ugyanakkor vannak eddig sikertelen próbálkozások, mint amilyen a Nagykörút vagy a Rákóczi út esete. Sok vita folyik a buszsávok használata körül, melynek eredményképpen néhány szélesebbet megnyitottak számukra, általánosságban azonban ezek nagyon veszélyesek a kerékpározók számára. Bécs és Budapest lakosságszámát tekintve hasonló nagyságú város. Az alábbi összehasonlítás azt mutatja, hogy Budapest jócskán elmarad Bécstől az infrastruktúra tekintetében. Bécstől, amely a világ legélhetőbb városai közé tartozik, sok mindent tanulhat Budapest, például a kerékpáros infrastruktúrákkal (és ezek tervezési, törvényi hátterével) kapcsolatban: tárolók kötelező létesítése épületekben, az utak koncepcionális alapon való tervezése és megvalósítása, a kerékpár kapcsolódása a tömegközlekedéshez (B+R parkolók, a kerékpár szállítása metrón, villamoson, stb.). Egy másik alapvető különbség a két város között a kerékpárutak hálózatba szervezésében tapasztalható. Béccsel szemben Budapesten a városközpontból (pl. a Deák térről) gyakorlatilag egyik irányban sem lehet eljutni a városhatárig bicikliúton. Egyes kerületek egész jó saját hálózattal rendelkeznek, de a szomszédos kerület határán ezek a vonalak általában megszakadnak. Vannak ugyan a város egészére koncepciók, illetve a Bubi (viszonylag kicsi) területére konkrét tervek, de a gyakorlati megvalósítást a kerületekre bízták. A fővárosi közgyűlésben ülő kerületi polgármesterek egy-egy portfólióért is felelősek, így nem csoda, hogy az adott portfólióból az adott kerületbe eső rész maximalizálása a céljuk, a főváros egészének az érdeke általában elsikkad (nem csak ebben a kérdéskörében). A Lánchídon 1927 óta csak a gyalogjárón lehetett bringázni, de 2012 óta újra használható az útpálya
