Budapest, 2019. (42. évfolyam)
4. szám, április - Ritoók Pál: Csávolszky csonka nyaralója – szószékkel
11 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ oszlopgyűrűvel ellátott féloszlopok talplemeze a homlokzat síkja elé ugró falazaton nyugszik. A gyönyörűen falazott pincével is ellátott nyaraló lapos H alaprajzú, földszintes épület volt. A két oldalszárny (az egyik maradt meg ezek közül 1945 után) között a középszárny mindkét oldalán félnyereg tetejű, faszerkezetű tornác húzódott. Csávolszky Lajos (Buják, 1838. v. 1841. jún. 3. – Budapest, 1909. márc. 13.) újságíró, országgyűlési képviselő feltehetően 1870 körül építtette fel a nyaralóját a nagyjából a mai Nagy Lajos király útja, Bosnyák tér, Lőcsei utca és Jávorka Ádám utca által határolt területen. Az építtető a 19. század második felének jellegzetes alakja, Jókai és Mikszáth személyes ismerőse és mindkettőjük tollára illő figura. A sze gény sorból eszével kiemelkedett, ambiciózus fiatalembert az 1860-as évek politikai mozgalmai vonzották az újságírói pályára. 1872-től Mezőtúr, 1887-től Poroszló, majd 1892-től Fülöpszállás országgyűlési képviselője volt. Eredetileg Tisza Kálmán híve, de 1874-ben a bal oldali ellenzékhez csatlakozott. 1905-ig volt tagja a parlamentnek. Kossuth-kultusza és a kormányt bíráló cikkei miatt nagyon népszerű lett. Jelentős vagyont gyűjtött, amelynek nagy része fővárosi és bécsi bérházakban, valamint földekben feküdt. Ezeket azonban mind jelentős hitelekkel terhelte meg, így 1899-ben csődbe ment és lapjától, az Egyetértéstől is meg kellett válnia. Csávolszky halála után, 1912-re a hatalmas telket felparcellázták. Egyelőre pontosan nem ismert időpontban az izraelita hitközség vette meg a nyaralót, és zsinagógává alakíttatta. A megmaradt díszes homlokzat a csúcsíves vakárkádokkal és sztalaktitos fejezetű oszlopokkal az alkalmazott anyagok alapján a két világháború közötti időszakban készülhetett. Az épület 1944-1945-ben súlyosan megsérült, nagy részét lebontották. A megmaradt egykori oldalszárnyat egy darabig a hitközség kultúrteremként használta, de már egy jó ideje üresen áll. Az épület közelmúltban történt bejárásakor érdekes tárgyakat azonosítottunk az egykori kultúrterem padlóján. A földön egy szószék és annak néhány tartozéka fekszik. Ez nagy valószínűséggel az a kehely alakú, viszonylag kis méretű, fából készült, faragott díszítésekkel ellátott szószék, amely az 1872. október 1-jén felavatott Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába készült. A Rumbach utcai zsinagógáról Ines Müller osztrák művészettörténész írt monográfiát. A magyarul 1993-ban megjelent könyv adata szerint a szószéken olvasható héber nyelvű faragott felirat magyar fordítása: „Ezt a szószéket szent Tóránk tiszteletére Zalman Altstok adományozta. Híre, tanítása és bölcsessé ge szent.” A felirat megjelölt héber betűinek feloldása szerint a szószék 1878-ban készült. A Rumbach Sebestyén utcai templom mind a hazai zsidóság, mind a magyarországi építészet történetében kiemelkedő jelentőségű. A 19. század második felében a Ludwig Förster tervezte Dohány utcai neológ zsinagóga megépülte után a pesti ortodox zsidóság is új épületet szándékozott emelni közösségének. A terveket pályázat útján választották ki. Az első díjat egy Otto Wagner nevű fiatal bécsi építész nyerte el. Felépítését Kallina Mór irányította. A mára világhírűvé vált Otto Wagnert a modern 20. századi építészet egyik elindítójaként is tiszteljük. Ráadásul a zsinagóga mind centrális térformálásával, mind a spanyolországi Alhambrát idéző gazdag díszítésével érett tervezőre valló, jelentős mű. A nyolcszögletű központi tér déli oldalán, a karzatot tartó második pillér előtt és a karzat alatt, öntöttvas oszlopon emelkedett a zsinagógákban meglehetősen szokatlan szószék, amelyre öntöttvas csigalépcső vezetett. Azt, hogy valóban elkészült, egy 1895-ös és egy 1971-es fénykép is igazolja. Létrejöttét Ines Müller a neológokkal folytatott versennyel magyarázza. Sajnos magának a szószéknek a tervezőjét nem ismerjük, de faragott, stilizált növényi ornamentikájával határozottan beleillett a gondosan kialakított belsőbe, így az sem lenne meglepő, ha éppen Kallina Mór rajzolta volna. A Jávorka utcai helyszínen megtalálható a szószéket tartó öntöttvas oszlop és néhány további dekoratív elem. A földön fekszik még néhány olyan öntöttvas korlátdarab, amelynek egyszerűbb, levéldíszes alsó és felső alkotóelemei ismétlődő mintaként visszaköszönnek azon az 1971-ben készült fényképen, amely a tóraszekrény előtti emelvényt határoló korlátot mutatja a Rumbach utcai zsinagógában. A sok éve félbemaradt felújítást követő gazdátlanság és elhanyagoltság után éppen most folyik a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga helyreállítása. E sorok írója őszintén reméli, hogy a Rumbach templom Zuglóba keveredett és nemrég felfedezett egykori szószéke is megfelelő helyet talál akár a zsinagógában, akár más méltó helyszínen. SZÖVEG: RITOÓK PÁL FOTÓ : BÉLAVÁRI KRISZTINA
