Budapest, 2019. (42. évfolyam)
3. szám, március - A Budapest Photo Festival kiállítása a PIM-ben - Van Dyck: Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja - Budapest Főváros Levéltára és a Szentpétervári Levéltári Bizottság közös virtuális kiállítása
31 Budapest és Szentpétervár várostervezése és építészete a XIX. század második felében és a XX. század első felében Budapest Főváros Levéltára és a Szentpétervári Levéltári Bizottság közös virtuális kiállítása ¤ A magyarok számára kedvelt úticél Szentpétervár „Észak Velencéje”, ahogyan az utazni szerető oroszok is egyszer az életükben szeretnének eljutni Európa egyik legszebb fővárosába, Budapestre. Mind az utazást tervezőknek, mind pedig az otthon maradottaknak érdemes ellátogatni a „Szentpétervári levéltárak” portálra, ahol ízelítőt kaphatnak a két város építészeti remekműveiből. A magyar és orosz nyelvű virtuális kiállítás Budapest Főváros Levéltára és a szentpétervári városi levéltárakat irányító Szentpétervári Levéltári Bizottság közötti együttműködés keretében jött létre és három tematikus fejezet köré csoportosul: „historizmus (eklektika)”, „szecesszió” és az 1920–30-as évek építészeti törekvései. Egyes témakörökben a két város építészeti arculatát máig meghatározó épületek, lakóházak, ipari létesítmények történetét tanulmányozhatják, hasonlíthatják össze a látogatók a városi levéltárakban őrzött nagyértékű dokumentumokon, terveken, fényképeken keresztül, mindkét nyelven elérhető leírások segítségével. A kiállítás terv- és képanyagát a címben jelzett korszak építészettörténetét, annak levéltári forrásanyagát legjobban ismerő levéltáros szakemberek válogatták össze és egészítették ki más gyűjteményekből származó illusztrációkkal. Az oldal elérhető: https://spbarchives.ru/architecture_hun Nyelvet a jobb felső sarokban látható zászlócskára kattintva lehet választani, várost pedig az alsó menüsorból az utolsó, Budapest építészete vagy Szentpétervár építészete feliratra kattintva lehet váltani. Történelmi léptékű gyűjteménygyarapítás a Szépművészeti Múzeumban Van Dyck: Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja ¤ A Szépművészeti Múzeum utóbbi száz évének legnagyobb értékű műtárgyvásárlása révén páratlan remekművel gyarapodott a gyűjtemény. Anthonis Van Dyck flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló nagyméretű festményét a múzeum a magyar kormány támogatásának köszönhetően tudta megvásárolni. Az 1641-ben készült, I. Károly angol király legidősebb lányát ábrázoló, különleges szépségű esküvői portré a múzeum gyűjteményének egyik ékköve lesz. Az európai portréfestészetet megújító Van Dyck I. Károly angol király lányának, a tízedik évében járó Mária Henrietta hercegnőnek vonásait, öltözetét és ékszereit híven és rendkívül elegáns stílusban megörökítő, bensőséges szépségű képmása egy fontos eseménynek – a II. Orániai Vilmos herceggel kötött házasságnak –, valamint a kor uralkodói ízlésének és viseletének dokumentuma is egyúttal. A festményt egy erre az alkalomra összeállított kamarakiállításon láthatja a nagyközönség. Az összesen tíz alkotást bemutató tárlaton Van Dyck remekműve mellett a múzeum gyűjteményéből válogatott gyermekportrék és a flamand művész egy korai képe láthatók. A festmény a későbbiekben a Régi Képtár állandó kiállításának kiemelkedő darabja lesz. Anthonis van Dyck (1599–1641): Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja, 1641. Kamasz szelek fütyörésznek – Kányádi-képfantáziák A Budapest Photo Festival kiállítása a PIM-ben Petőfi Irodalmi Múzeum • 2019. április 28-ig ¤ Egyedülálló vállalkozás a Budapest Photo Festival (BPF) kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Néhány kiválasztott Kányádi Sándor vers alapján a projektbe meghí vott fotográfusok – Fiala Gábor, Herendi Péter és Kerekes Emőke – a versszövegektől inspi rálva készítenek képsorozatokat. Az így született kiállítás nemcsak a nemrég elhunyt nagy magyar költő, Kányádi Sándor poétikai világának újszerű értelmezéseit és prezentálását ígéri, hanem a kortárs magyar fotográfia számára is különleges lehetőség. A művészek a magyar fotóművészet különféle irányzataihoz tartoznak, s nem képillusztrációt készítenek, hanem a saját szuverén művészeti módszereikkel és megközelítéseikkel hozzák létre különleges szériáikat. Fiala Gábor: Téli almafák (2019)
