Budapest, 2018. (41. évfolyam)
2. szám, február - Turczi István: AZOKRA GONDOLOK - Hidvégi Violetta: Ökördűlő – Batthyány erdő – Stadtwald – Városerdő – Lizsé
BUDAPEST 2018 február 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Úton-útfélen találkozunk olyan üzletekkel, amelyek előtt ott állnak a népviseletbe öltöztetett babák, vagy lógnak a színes hímzett blúzok. Nemcsak a magyar népművészetet nem ismerő külföldiek, de még a magyar látogatók is azt gondolhatják, hogy ez a magyar népművészet. Könyvünk azért született, hogy mindenkinek megmutassa igazi népművészetünket, és egyben azt, hogy amit ezekben a boltokban lát, csak halványan, egy-egy motívumban emlékeztet erre az egykor oly gazdag kultúrára. Mikor fedezték fel ezt a gyönyörű művészetet? Hogyan fejlődött és hogyan hal el napjainkban a szemünk láttára? A kötet átfogó képet nyújt a magyar népművészet elmúlt 250 évéről, a gazdag képanyag pedig megmutatja, milyen kincseink vannak ma is – amelyekre már nekünk kell vigyáznunk. Ára: 3500 Ft A 19. század 20-as éveitől kezdve Magyarországon a nemzet került a gondolkodás és a közbeszéd középpontjába. A bálokon, divatlapokban és általában a nyilvánosság színterein a nemzeti problematika mindenki számára érthető formában jelent meg: a nyelv, a zene és a tánc mellett az öltözék lett a nemzetiesedés mértékének mutatója. A kötet azt mutatja be, hogy a divatsajtó és a divatos holmik előállítói hogyan próbálták rávenni olvasóikat, hogy egy olyan időszakban, amikor már több mint egy évszázada a párizsi, illetve bécsi divat határozta meg a városi, úri öltözködést, magyar nemzeti öltözetet vásároljanak és viseljenek; a mindig változó, újdonságot kínáló divat helyett állandó szokást hozzanak létre, és ahhoz alkalmazkodjanak külső megjelenésükben. Ára: 2500 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltára titkárságán (1139 Budapest, Teve u. 3–5.) SZEMERKÉNYI ÁGNES: MAGYAR NÉPMŰVÉSZET Holnap Kiadó LUKÁCS ANIKÓ: NEMZETI DIVAT PESTEN A 19. SZÁZADBAN Budapest Főváros Levéltára, Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 6. A szép kiadvány tördelése levegős, nagyvonalú. Színvilága illeszkedik a 256 régi fényképhez, ízléses az ízt és zamatot adó korabeli szövegek kiemelése. A szerzők 268 tételes irodalomjegyzékre, újság- és folyóiratcikek sokaságára támaszkodtak. Stílusuk egyszerre tárgyszerű és gördülékeny. A gusztusos küllem és a remek belbecs A-tól Z-ig tartó fegyelmezett olvasásra buzdít. Az ember elkezdi, egy darabig folyamatosan halad, majd a gondos utalások mentén elkalandozik térben és időben. Lehet tanulmányozni izgalmas helytörténeti krimiként, egy szuszra, vagy két-három ülésben. Lehet lapozgatni, keresni. Egy vadászkutya szenvedélyével nyomozni a felkínált személyek, fogalmak, események és tárgyak után. Használható útikönyvként is. Jó időben a városlakó turistaként ismerkedhet kedvelt parkjával, ahol egykor babakocsiban tolták levegőzni, majd tipegve rácsodálkozott az állatkert lakóira, utóbb korcsolyázott a tavon, vagy andalogva sétált a zöldben kedvesével, esetleg lelkesen csápolt a Pecsa egyik szenzációs koncertjén. A személyes emlékek nagy ligeti tablóban való elhelyezésében Ligetfalvi György és Majkó Zsuzsanna a kalauzunk. Az Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út – vasút és a Hermina út közti területről szívesen fűzik össze a szálakat az e vidéken kívül eső emlékekkel is. Vannak kérdések, amelyekre választ kapunk és vannak, amelyeket ismereteink hiányában fel sem tennénk. Megtudhatjuk miért volt szükség 1973-ig a Wünsch hídra, miért nem lett a Mezőgazdasági Múzeumból úttörőpalota, avagy miért nem költözött a Ligetbe a Forma 1 száguldó cirkusza. A szerzők odaadó szeretettel foglalkoztak a Ligetbe került szobrok sorsával. Egykor a Kirakodó (ma Széchenyi István) tér kapurácsát díszítő sárkányok közül kettő egy kis ligeti repkedés után a Vidám Parkot érintve végül az Állatkertben landolt. Megtudhatjuk hol és hogyan múlatták az időt a korábbi generációk. A mozi megjelenése előtt a térélményt nyújtó hatalmas, valósághű körképek keltettek illúziót. A leghíresebb Feszty-körképet megelőzte az Országos Általános Kiállításra készült Fürdők panorámája, majd az ezredéves kiállításra Gárdonyi Géza ötlete nyomán megvalósult a Pokol-kör kép. A szórakoztató-ipar legjobbjai az idők szavához alkalmazkodva a rugalmasan váltottak, így lett az idejétmúlt Fisch Varietéből jól menő Royal Vio mozi. Egy időutazás során szívesen meginnék a Wampeticsben egy Újházi fröccsöt, amelyben a szódavíz helyet cserél a kovászos uborka levével. Kipróbáltam máshol, bevált. Melegen ajánlom, nagy melegben. Nehogy eltévedjek a múltban, jól jönne egy-egy térképrészlet a jelentős emlékek bejelölésével. A feltárt tekintélyes mennyiségű információ közzétételén túl az alkotók újabb kutatásokra is ösztönöznek. Zsuzsától egy évvel kéziratuk lezárása után, 2017 augusztusában kaptam egy számomra ismeretlen fényképet. Korábban csak bő negyedszázadig követtem a közelmúltban újjáépített Feszl-pavilon sorsát. A Széchenyi-szigeten 1862-ben felállított kioszk helyére került a történelmi főcsoport együttese. Úgy véltem, ez az építkezés örökre eltörölte a korábban oly népszerű kávéházat. Levéltári forrásokra támaszkodva álltak össze a kirakós játék darabjai. Gruber Antal és Voigt Vilmos kioszk jához hozzákapcsolódott Kolegerszky Viktor és a virágkiállí tási pavilon, ezzel a história közel nyolc évtizedre tágult. Remélem, az alkotók maguk sem hagyják abba a kutatást, és pár év múlva egy bővített kiadással jelentkeznek! A megjelentet hálásan köszönjük, az újat kíváncsian várjuk! ● Ligetfalvi György – Majkó Zsuzsanna: Városliget lexikon. Szerkesztő: Török András, szakmai lektor: Perczel Olivér. Városháza Kiadó, 2017. 274 oldal.
