Budapest, 2018. (41. évfolyam)
12. szám, december - Szerb székesegyház a Tabánban - Fürdőélet a Nagy Háborúban - Csak tiszta forrásból
BUDA PEST 2018 / 12 32 Fürdőélet a Nagy Háborúban Új időszaki kiállítás Óbudán Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum • 2019. március 31-ig. ¤ Az időszaki kiállítás a boldog békeidők hangulatos fürdőéletének változását mutatja be az első világháború alatt. A katonák és a polgárok fürdőélete ezer szállal fonódott össze békében és háborúban, a magas társadalmi presztízsű katonatisztek hozzátartoztak a fürdőhelyek mindennapjaihoz. A fürdőhelyek idegenforgalma a kezdeti visszaesés után emelkedett. Ebben szerepet játszott az átlagosnál jobb élelemellátásuk. Kialakult a „menázsi”-turizmus: külföldiek és fővárosiak valóságos hízókúrát vettek. 1917-ben a háború sújtotta vidékeken megjelent a „csatatér”-turizmus. A fürdőhelyi bazárokban háborús propaganda- és ajándéktárgyakat is árusítottak. A háború vége felé a reklám jövedelmező dobját nyugati mintára hangosan kezdték verni. A fővárosban büszkén hangoztatták: „ma a legnagyobb divat Pesten idegent forgatni.” A kiállítás az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával jött létre. Szerb székesegyház a Tabánban Az eltűnt Rácváros emlékezete Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum • 2019. február 17-ig ¤ A kiállítás a budai szerb székesegyház egykori helyétől kiindulva, időben visszafelé haladva mutatja be a székesegyház és környezete történetét, az épületnek a tabáni szerb közösség életében, illetve a budai városképben betöltött szerepét. A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma az újvidéki Matica Srpska Képtárával, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeummal és a budapesti Szerb Intézettel együttműködve hozta létre kiállítását. A templom lebontása ellenére berendezési tárgyainak jelentős részét és az ikonosztáz összes festményét sikerült megmenteni. A túlnyomó részt a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum gyűjteményébe került tárgyak közül a legfontosabbakat, az ikonosztáz festményeit az újvidéki Matica Srpska Képtárának restaurátorai 2017-ben restaurálták. Áldozatos munkájuk révén vált lehetővé az egykori budai szerb székesegyházhoz kapcsolódó művészeti emlékek együttes bemutatása. Csak tiszta forrásból Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében Magyar Nemzeti Galéria • 2018. december 20. - 2019. április 9. ¤ A Magyar Nemzeti Galéria a magyar művészet meghatározó alakjait feldolgozó sorozatát folytatva 2018-ban a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakjának, Korniss Dezső festőművésznek (1908– 1984) a kiállítását rendezi meg. A művész születésének 110. évfordulója alkalmat ad arra, hogy művészetét egy különleges nézőpontból vizsgáljuk meg és mutassuk be. Korniss Dezső egy magyar gyökerű modern festészetet szeretett volna kialakítani, ugyanúgy, mint ahogy Bartók Béla tette a zenében. A kiállításon bemutatjuk, hogy Korniss Dezső művészetének egyes korszakaiban miként jelennek meg a provinciális művészet, a népművészet és a kézművesség különböző emlékei, és ezeket miként alakította át sajátosan szürreális képi világának meghatározó motívumaivá. A tárlaton csaknem 200 művet tárunk a nagyközönség elé magángyűjteményekből és múzeumok anyagából válogatva. Korniss Dezső: Rablók II., 1977 ©Hatvany Lajos Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
