Budapest, 2018. (41. évfolyam)

12. szám, december - Horváth Júlia Borbála: SÉTÁLUNK, SÉTÁLUNK - Isten útjai

szöveg: HORVÁTH JÚLIA BORBÁLA FOTÓ: RIC 3 túravezető képeket mutat (Kr. u. II-III. század), amint keresztényeket vetnek vicsorgó oroszlá­nok közé, s mesél a hit jellemformáló erejéről, valamint a szlovén kőfaragóról, aki megtagad­ta, hogy pogány istent imádjon. Nem mondanám, hogy életbiztosítás volt kereszteket faragni abban az időben, s gon­doljunk a mindenkori hősökre, akik a kon­formisták ellenében, akár veszély vagy nép­szerűségvesztés árán is kitartanak, és készek „meghalni” hitükért... Rögös pálya a filozófiai, de mindig kiderül az ég, s folytatódik a történelemmese. A IV. században vált államvallássá a keresz­ténység, az agresszív katonaállam jelenléte mellett. Ahol állunk, a pannóniai légió terü­lete, a római hadsereg szálláshelye volt, hat­ezer hivatásos harcossal. A sereget germánok, szlávok, hunok, szírek alkották; azok a szírek nem ezek a szírek voltak, akikkel ma talál­kozhatunk. A katonák csak húsz-huszonöt év szolgálat után mehettek nyugdíjba. Vándorol­tak egyik helyszínről a másikra, körülöttük élt a családjuk és a hadtáp: orvos, pék, szakács, kovács... És a csontkovács ... Mosoly derül az arcokon, de ezúttal ellenállunk a szerencsés emberi természet taglalásának, azt feledni legjobb helyszín a Flórián téri aluljáró. Odalent, a légió egykori főutcáján jelentős a gyalogos­forgalom. Nem csoda, hogy ma is itt nyüzsög a nép... Néhány lokálpatrióta szabadkozik, hogy nem illendő, hogy a kifőzde olajos üstjének látványa lenyomja az antikvitás iránt érzett áhítatot, holott háromezer évvel ezelőtt sem lehetett másként. Az aluljáró igazi hungarikum: a lángossütő mellett remekül megfér az ókori fali dísz, a faragott szobor; igaz, másolat mind, de azért mégis... Mit gondolnak, mit ábrázol a kép? Azonnali ajánlatok érkeznek, a legerősebb közülük az egyik úr látomása: női szülés... Felkapják fejüket a sétálók. Milyen van még? De ha már a gender begyűrűzött a hétköz­napi képzelgésbe, mosolyogjunk még egyet; főképpen, amikor elhangzik a megfejtés. Ez bizony a rejtélyes Mithrász-vallás visszatérő üzene­te: a bika leölése. A csoport Buda kacskaringói között visszatér a jelen-múltba. A Krúdy-negyed­ben igazán költőivé válik az elbeszélés; a szikrázó aszfalton borzongó pocsolyák engednek a napsugaraknak. Következő állomásunk a zsinagó­ga. 1820–21-ben épült, klasszicis­ta stílusban. Az 1340-es években találtak először zsidó lakosság jelenlétére utaló emlékeket. A következő évszázadokban azon-

Next

/
Thumbnails
Contents