Budapest, 2018. (41. évfolyam)
2. szám, február - Ráday Mihály: Túl az első lépésen – van tovább?
BUDAPEST 2018 február 3 a Kazinczy utcában működő Elektrotechnikai Múzeumról, melyek szintén részei a koncepciónak, ahogy a Ferihegy repülőtereinek szomszédságában kialakított repüléstörténeti gyűjtemény is. Hosszú történet Az Európa első tervezett városi közparkjaként megszületett Városligetben egy egész „múzeumi negyed”, sok új, nagy ház megépítéséről szólt a legfelsőbb döntés. Mint az egyik részfeladatról, arról is határoztak, hogy a Közlekedési Múzeum helyén újra meg kell építeni a Millenniumi Kiállítás (akkor ideiglenesnek szánt) egyik pavilonját, az 1896-ra felhúzott Közlekedési Csarnokot – magának a múzeumnak. A vita ugyan annak építészeti értékét, rekonstrukcióját megkérdőjelezte, de az – ízléstől függetlenül – nyilvánvaló volt, hogy itt nem fog elférni minden, aminek pedig helyet kell(ene) biztosítani. Ezért a földben, a talajszint alatt terveztek kialakítani több ezer négyzetméternyi kiállító teret és raktárat. Nagy kérdés (volt) hogyan lehet a föld alatt kiállítani, bemutatni mozdonyokat, buszokat, konflisokat akár? A mélyben építkezés hidrogeológiai kérdéseket is felvetett. Többször is hallhattunk aggályokat arra vonatkozólag, hogy ha az egykor mocsaras területben lesüllyesztett mélygarázsok és múzeumi pince-emeletek elzárják a talajvizek útját, azok majd vajon merre keresnek maguknak szabad folyást? Ez a gond most megoldódott. Bár az Ezredéves Kiállítás Pfaff Ferenc tervezte Köz lekedési Csarnokát visszaépítik, de minden föld alatti kiegészítés nélkül, s abban – a jelenlegi tervek szerint – egy új, de a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum szervezetéhez tartozó intézmény, a Magyar Innováció Háza kapna helyet. Szó volt egy rövid ideig arról is, hogy a Közlekedési és Műszaki Múzeum új épületekben rendezkedhet be, mégpedig a meg nem valósult Kormányzati negyed tervezett helyén, a Nyugati pályaudvar mögött a Dózsa György útig nyújtózkodó területen, a Podmaniczky utca partján. Erről már nincsen szó. Idézzünk ismét a múzeum közleményéből: „A mostani döntés előzménye, hogy a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Közlekedési Múzeum közös javaslata nyomán 2017. május 17-én a Kormány döntött a projekt jövőjéről, az addigi koncepció felülvizsgálatáról.” Vagyis a kormány a város ligeti elhelyezés kérdésében – a miniszteri biztos javaslatára – meghozott korábbi állásfoglalását – a miniszteri biztos javaslatára – megváltoztatta. Ez, belátható, a Városliget megmentésén munkálkodó civilek sikere is. A Magyar Urbanisztikai Társaság 2014-ben és 2015-ben a Városligetről rendezett konferenciáinak előadásai Vár Város Városliget címmel még 2015-ben könyv alakban is megjelentek. Ebben olvasható e sorok írójának a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott, képekkel illusztrált előadása, melyből kitűnik, hogy az egész Múzeumi Negyed elhelyezésére keresve sem lehetne jobb helyet találni, mint az üresen pusztuló Északi Járműjavító területét, épületeit, óriási csarnokait. Közös lónak... Az elsők között, már 1886-ra felépült a máig legszebb, 20 ezer négyzetméter alapterületű (220 méter hosszú, 110 méter széles, azaz két futballpálya méretű), szerkezetével az öthajós bazilikákra emlékeztető gőzmozdonyjavító csarnok (közismert, de pontatlan nevén az Eiffel-csarnok). Feketeházy Já nos tervezte. Hibátlanul alkalmas lett volna a közlekedés múltjának bemutatására. De másként döntött a döntéshozó. Ez az óriás kapott új funkciót elsőként: a Magyar Állami Operaházé lett. Előadó- és próbaterem, műhelyek és raktárak sora kap benne helyet. Átalakítása, átépítése, éppen most folyik. Egy, a Kőbányai úti homlokzat felőli darabja majd – mint az átalakítást tervező építésztől megtudtam – a közönség által is látható, látogatható marad... Budapest X. kerülete, Kőbánya Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala bő tíz esztendeje megbízást adott a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT)-nek, hogy készítse el a MÁV Északi Járműjavító területének szabályozási-fejlesztési koncepcióját. El is készült 2010 júniusára. Ismertették a szerzők az összes még álló épületet, Az Eiffel-csarnok (egyik) szerelőállása Az Eiffel csarnokban már megkezdődött az átépítés az Opera igényei szerint forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
