Budapest, 2018. (41. évfolyam)
11. szám, november - Kálmán Attila: Túl az Úristen megkeresésén
BUDA PEST 2018 / 11 22épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ szeresen fogalmazok – az Úristen megkeresésének az időszaka volt. Ezután következett a fénykor és a tudatos várostervezés évtizede, 1998 és 2008 között, majd 2008-tól 2014-ig beköszöntött a recessziós korszak. Igaz, a XIII. kerületben ekkoriban is volt fejlődés, bár csak 3–4 százalékkal nőttek az ingatlanárak, de sok cég akkor tudta megalapozni a későbbi fejlesztéseit. Végül a mostani, 2014–2018 közötti ciklusban újra elérhetjük a fénykor mutatóit. A városrész az elmúlt negyed században magas életminőséget jelentő, dinamikus, fejlődő, fenntartható és visszafordíthatatlan pályára állt. – Ön polgármesterként ezt közelről végigkövethette. De vajon az Ön mögött egyébként álló, kellő politikai felhatalmazás, képviselő-testületi többség nélkül is ugyanezt tudta volna produkálni az önkormányzat, a XIII. kerület és személy szerint Ön? – Kétségtelen, hogy ez a többség nagy erőt, stabilitást és megfelelő legitimációt ad a munkánkhoz. Egy nagyon fontos dolgot megtanultam a 25 év alatt: a lakosságnak kell megfelelni. A polgármesterség legnehezebb része a befektetői szándék és a lakossági igények összehangolása; megértetni az érintettekkel, hogy egy-egy új beruházással, épülettel az ő lakásuk értéke is nő. – Mi a lényege az ön által gyakran emlegetett integrált városfejlesztési stratégiának? – Ez nem pusztán új épített környezetet, hanem az életminőséget meghatározó komplex önkormányzati gondoskodást is jelent. Régóta Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő kerülete vagyunk, az iparűzési adó 8–10 százaléka nálunk képződik. A fővárosi új építésű lakások egyharmada, új kereskedelmi-szolgáltató beruházásainak egynegyede nálunk valósul meg. Az otthont vásárlók körében Budapest talán legkeresettebb városrésze a miénk. Mivel a gazdaság ciklikusan alakul, a tőke- és lakosságvonzó képességünk megtartásához – aktív résztvevőként – a befektetőkkel és az itt élőkkel egyaránt partnerségben kell gondolkodnunk és cselekednünk. Előbbieknek a városfejlesztési szabályozás teljes eszköztárát kínáljuk, a lakásépítésben pedig az önkormányzat is nagyon aktív szerepet vállal, szeptemberben a legújabb bérházunk átadásával immár 599-re nőtt a saját építésű lakásaink száma. A magán- és a bérlakás-állomány minőségi átalakulásával pedig hasonló lakosságcserélődés is végbement. Támogatjuk a szolgáltatóegységek létesítését – például a hamarosan, szintén saját erős beruházásban megnyíló Klapka Szolgáltatóházban – és évente sok-sok milliárd forintos saját forrásból biztosítjuk a modern önkormányzati infrastruktúrát, kezdve a korszerű és nagyon népszerű bölcsődei-óvodai hálózatunktól, a szociális, az egészségügyi intézmény- és ellátórendszerünkön át a közterületek, utak, parkok és zöldfelületek megfiatalításáig, újak létesítéséig. Mindeközben számos módon támogatjuk a helyi civil, kulturális és sportéletet és a hagyományőrzést. – Bár példaértékű a bérlakás-program, egyesek szerint a lakbérek olykor túlzott mértékűek. Ön szerint is? – Nos, piaci összehasonlításban egyáltalán nem. Az átlagosan nettó 250–560 forint közötti négyzetméterárakat több szempont (komfortfokozat, helyszín, állapot) befolyásolja; az új építésűeknél ez egységesen 876 forint. A legolcsóbb piaci ár is ennek a többszöröse: átlag 2–2,5 ezer forint. Az otthonprivatizáció végével, 1995-ben több ezer ingatlan maradt ránk, amelyeket a bennük lakók anyagi okból nem tudtak megvásárolni. Az állomány háromnegyede egyszobás, jelentős részben szükséglakás volt. Bár a lakhatás biztosítása nem önkormányzati alapfeladat, mi a minőségi fejlesztés mellett döntöttünk. Lakásgazdálkodási koncepciónk alapján mára a korábbi csaknem 700 helyett mindössze 10–13 szükséglakásunk van; az új bérlemények a lépcsőzetes lakáshoz jutás elve alapján pályázhatók meg, azaz egy régebbi önkormányzati bérlemény leadásával, és így tovább. – Az oklevelet Józsefváros és Ferencváros is megkapta. Mit értékeltek a XIII. kerület esetében? – Kifejezetten a saját, önkormányzati fejlesztéseinkkel sikerült elnyernünk a hazai és részben a nemzetközi ingatlanszakma díjait, mint például a polgármesteri hivatal új szárnya, a Lehel Csarnok, a Radnóti Mikós Művelődési Központ (RaM), vagy épp a környezettudatos építé-Passzívtechnológiával épült a Kartács utcai bérház is A Klapka Szolgáltatóház a ciklus legnagyobb önkormányzati beruházása
