Budapest, 2018. (41. évfolyam)
11. szám, november - ÉPÍTETT VILÁG - Álmok egy állatkertről
korában érzékeny recepcióra talált egzotizmussal Neuschlosz remeke, az egykori Vastagbőrűek háza, a mai Elefántház, a szintén általa épített Főbejárat és a Kós–Zrumeczky-féle Norvégház, de még inkább a második világháború pusztítása és a Kádár-kor nem szerencsés pótlásának lebontása után a 2010-re eredeti terveik alapján újjáépített egykori Zsiráfház – utóbbi a Wiener Werkstätte geometrizáló szecessziójára utaló elemekkel. A harmadik meghatározható építészeti réteg a múlt századelőre kialakult állatkert-ipari építészet több míves példája: a Pálmaház és az Akvárium, Végh Gyula, Räde Károly, Ilsemann Keresztély terve Lendl Adolf koncepciója alapján, valamint a két nagy műszikla is, amelyek építész tervezőjének Végh Gyulá t tartják. Mindez a második világháború pusztításai, azután pedig a kommunista időszaknak „a múltat végképp eltörölni” szemlélete miatt nem maradhatott ránk eredeti állapotában. Az Állatkertünkben elhasználódott, felújításra-újjáépítésre megérett épületeket jobbára egyszerűen lecserélték. Ezzel nem mondok feltétlenül értékítéletet, hiszen az új épületek közt voltak önmagukban jó teljesítmények is, csak figyelmen kívül hagyták az egész szerkezetét és stiláris-hangulati keretét. Így tűnt el a régi Zsiráfház, a Bölényház vagy gyerekkorom kedves építménye, a Tejcsarnok. S jutott hasonló sorsra az akkor még hiánytalanul álló Szarvasház, és tolakodott be a helyére a funkcionálisan éppen csak megfelelő, de a helytől méretében, formájában és stilárisan is idegen monstrum, a Nagymajomház. A minta kötelez Tekintettel a történelmi állatkertek csekély számára és európai koncentrációjára, ma már óriási világszenzáció az olyan 20. század eleji intézmény, mint a miénk: tükre a helyi közösség különleges építészeti és városhasználati hagyományainak. Kertünkben két tucatnyi eredeti arculatú, védett értékű épület áll. Amikor 1994-ben átvettem a főigazgatói posztot, azt tettem meg programom egyik sarokpontjának, hogy elődeimtől eltérően ne tehertételként, hanem valódi értékként, áldásként kezeljük ezt a történelmi vagyont. Célom volt továbbá (vissza)növelni területünket, ezzel is modernizálni az állattartást, gazdagítani a szolgáltatásokat. Restauráció, rehabilitáció. Milyennek álmodta első építője az adott egységet, létesítményt? Következetesen ez a kiinduló gondolat. Mára már elegáns a listája a visszaépítéseknek. Ennek nemcsak a kerítésen belül van jelentősége, hanem a városképre gyakorolt hatás tekintetében is: komoly fegyverténynek érzem például, hogy az Elefántház I. világháború alatt politikai játszmák miatt lebontott tornyát 83 év múltán megint fölhúztuk. Hogy ismét lett nádfedeles Krokodilház a Nagytavon. Hogy helyreállt a térbeli egyensúly a Nagyszikla és az Elefántház között a Zsiráfház és az eredeti boronafalas Bivaly-ház visszaépítésével (2010-ben bontottuk le a „befurakodott” betonházakat.) Ugyancsak az újrateremtés elvét követtük a Holnemvolt Vár kialakításánál Anthony Gall segítségével. Itt a Vurstli építészetének meg maradt legértékesebb épületéhez, a Schäfftner Körhintához kellett a teret igazítani. Ismét elővettük a régi képeket, alaprajzokat, hogy utcaképi jelentőségű visszaépítésekkel – a Lovardával és a Várkapuval – idézzük meg a hajdani hangulatot. A mi reneszánszunk nemcsak „szó szerinti ismétlést” jelent, hanem stílusvisszaidézés is: ennek már előttem alkalmazott példája a mai Mérgesház, a volt Kenguruház, amelyen Beöthy Mária építész vissza tudta hozni a kóskárolyos Bivalyház tornyának kubusát. A Bivalyház 20 évvel ez után, az első restaurációs próbálkozást követően az eredeti tervek alapján, az eredeti helyen, boronafalas, zsindelytetős gerendaházként, a maga teljességében született újjá. Izgalmas a kisebb elemek újjászületése is, köztük sok és sokféle dekorációé. Nagyon vigyázunk az Akvárium Róth Miksa -féle mozaik- és kavicsberakás díszítésére. Az Elefántház egyik bejárata fölött minden viszontagsággal dacolva megmaradt a káprázatosan irizáló eozinos Zsolnay-majolikaív: mesésen csillanó ősnövénylevelek sűrűjében 19 épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ Az erdélyi karakterű Kós-Zrumetzky féle Madárház a Nagytó felett A teljes egészében újjáépült Norvégház a Kis-sziklahegy oldalában A Nagyszikla az Elefántház tornyából 2009-ben, oldalában már az újjáépült Tejcsarnok, de a Bölényház és Zsiráfház még a hetvenes évekbeli vasbeton, ezeket 2010-ben lebontották, és az eredeti terveket követő épületek épültek vissza a helyükre