Budapest, 2018. (41. évfolyam)
11. szám, november - Gács János: ZOG BÁRÁNYA
BUDA PEST 2018 / 11 8 Ezen az estén zsúfolásig megtelt a vízivárosi Jókai Anna Szalon, amely a Litea könyvesbolt Fortuna utcából történt kiűzetése után otthont ad a Várbarátok Köre rendezvényeinek. Bakó Annamária , a Hess András téren újra működő bolt vezetője nagyszabású rendezvényt szervezett Apponyi Geraldine, „Magyarország fehér rózsája” és I. Zog albán király nagy nemzetközi figyelem mel övezett fényes menyegzőjének 80. évfordulójára emlékezve. Az est vendége volt Tóth Péterné Bárány Éva, akinek édesapja, Bárány Antal Albánia királyának és hitvesének sofőrjeként szolgált. S akinek hagyatékában számos olyan, eddig soha nem publikált dokumentum és fotó maradt ránk, amelyeket – persze a legkevésbé sem mindent, hiszen erre nyilvánvalóan nincs lehetőség – szeretnénk olvasóinkkal is megismertetni. De kezdjük az elején: hogyan került a Károlyiak fóti és tarpai fővadászának fia a király udvarba? A magyarázat nem túl bonyolult: Apponyi Geraldine családja elszegényedett, édesapja, gróf Apponyi Gyula 1924-ben meghalt (ekkor Geraldine mindössze 9 éves volt), édesanyja, Gladys-Virginia Steuart pedig 1926-ban újból férjhez ment Gontran Girault francia ezredeshez, s jórészt Franciaországban élt új családjával. A fiatal Geraldine, amikor éppen nem francia vagy svájci nevelőintézetekben tartózkodott, sok időt töltött magyarországi rokonainál, többek között a Károlyiaknál is. Károlyi László füzérradványi birtokán ismer kedett meg Bárány Antallal, aki bevezette az autóvezetés rejtelmeibe az amerikai származású édesanyjától vállalkozó szellemet is öröklő Geraldine-t. Miután az eleinte politikai számításból kezdeményezett királyi frigy az első találkozások után viharos szerelembe, majd gyors eljegyzésbe és házasságba torkollt, az ifjú királyné természetesen kis létszámú magyar személyzetet is vitt magával a csak nemrég alakult, fizikai és szervezeti kereteit, működését a kilencszázharmincas években folyamatosan kiépítő királyi udvarba. Vitte Bárány Antalt is, ő pedig a feleségét, Jakab András uradalmi tiszttartó lányát, Jakab Gizellá t, aki az udvar albán szakácsnőit bevezette a magyaros ételek készítésének titkaiba. A fényes esküvőt hamarosan gyermekáldás követte: 1939. április 5-én hajnalban megszületett a trónörökös, a kis Leka . Az ég azonban ekkorra jelképesen és valóságosan is beborult Tirana fölött: olasz repülőgépekből kiszórt röpcédulák sötétítették el, amelyeken arra hívták fel a lakosságot, hogy fogadja el a hamarosan bekövetkező olasz hatalomátvételt a független Albán Királyság fölött. Az olasz fasiszta rezsim cinizmusa jól látszik abból, hogy az alig egy esztendeje megtartott esküvőn éppen Ciano gróf, olasz kül ügyminiszter, Mussolini veje volt Zog király tanúja. Hitler akadálytalan euró pai terjeszkedése láttán úgy Mussolini, mint Ciano vérszemet kapott: április 7-i lejárattal ultimátumot adtak Albániának, gyakorlatilag elfogadhatatlan feltételekkel: egyesüljön a két ország Viktor Emánuel olasz „császár” koro nája alatt. (A Mussolini mellett csupán protokolláris szerepet játszó olasz uralkodó ezt a címet Abesszínia, a mai Etiópia 1936-ban történt elfoglalása után vette fel). Albániának mindösz sze a nyelvhasználat és a bélyegkiadás formális jogát hagyták volna meg. (Talán az is megfordult az olaszok fejében, hogy egy kétnapos csecsemővel szinte lehetetlen menekülni, így a trónörökös is kezükre juthat, erősítve pozíciójukat.) A szkipetárok büszke, a törökök elleni több évszázados függetlenségi harcban edzett népének uralkodója természetesen nem fogadhatta el ezeket a megalázó feltételeket: az állam vezetése úgy döntött, hogy a király és a kormány meneküljön külföldre, fenntartva az albán függetlenség folyamatosságát. Április 7-én (nagypénteken, a katolikus Olaszország nagyobb dicsőségére) meg is indult az olasz invázió az albán tengeri kikötők ellen, s néhány napos szórványos hősies ellenállás után az egész ország olasz kézre került. Az udvar menekülése azonban sikeres volt, s ebben nagy szerepe volt Bárány Antalnak. Április 7-én, hajnali 4 órakor ő menekítette a királynét, az újszülöttet és a dajkát egy ülések helyett matraccal és párnákkal sebtében „felszerelt” Chrysler gépkocsiban az első görög kisvárosig, ahol a király is csatlakozott hozzájuk. Tóth Éva édesapjának elbeszélése szerint az olasz repülők keresték a menekülőket. Volt olyan pillanat, amikor megérzésének engedve beállt egy erdő lombjai alá, megvárva az út porának leülepedését, így mentette meg a király családját az őket kereső olasz repülők bombáitól. Az udvartartás mintegy harminc-negyven tagja más útvonalon, 12 gépkocsival menekült. Ők is eljutottak Görögországba, majd az exodus következő állomására, Isztambulba. Az emigránsok innen főként vonaton folytatták útjukat, egész Európát körbeutazva, az akkor még biztonságosnak látszó Francia-ZOG BÁRÁNYA A királyi pár a Bárány Antal által vezetett kocsiban
