Budapest, 2018. (41. évfolyam)
10. szám, október - Az Építészet Hónapja
BUDA PEST 2018 / 10 24épített világ épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ főműve akkor is, ha 1937-es elkészültekor épp az alapító atyák által megfogalmazott esztétikai kánon ellenében nem a formaképzés logikus parancsával él, hanem csak megjeleníti azt. Budapest első reptere a mátyásföldi volt. Amint ez a közlekedési mód mindinkább elterjedt, szükség lett egy új, a polgári igényeket kielégítő együttesre. Megépült a budaörsi. Újító volt, elegáns, a Czakó László és Méhes György tervezte feszítőműves hangár pedig mérnöki bravúr. Belső dekorációja korát meghaladóan modern: a forgalmi épület mellvédjének külső oldalára egy 44 méter hosz szú, körpanorámás, szürrealisztikus futuro-expresszív fotomontázs került, a tervező Bierbauer és Marsovszkyné Ackermann Ada közös munkája. Ennek rekonstrukciója szintén látható lesz a Fuga kiállításán. Fotó és építészet nemcsak e tekintetben, de a ma már méltatlan állapotban lévő reptér daliás évtizedeit nyomon követő egykori fotók miatt is kulturálisan összefonódó téma. Az idei Építészet Hónapja alapgondolata: MINDENKI ÉPÍTÉSZ! Erős állítás. Különösen erős hangzása lehet egy elitista szakma képviselői számára. Mintha azt mondnánk: mindenki orvos; mindenki jogász; mindenki pap. Engedéllyel vagy többnyire anélkül civilek tíz- és százerei tesznek kisebb-nagyobb kirándulásokat az építés, a lakás vagy háztervezés világában. Kicsit tényleg mindenki építész, aki kockás papírra vetíti ki térbeli vágyait, aki mondjuk IKEA tervezőprogramon tologatja-huzogatja a majdani konyhabútort. Ritkán tudatosítjuk magunkban: az építő ember százezer éves történelmében az utóbbi két-három évtized minden eddigi körülményt és feltételt fenekestül felforgató technológiai forradalmat hozott. A hivatásos, tanult tervezők is olyan formai, téralakítási elképzeléseket valósíthatnak meg, amilyeneket korábbi századok és évezredek legnagyobbjai sem engedhettek meg maguknak. Hihetetlen mennyiségű tudás szorult a tervezőprogramokba, s e hatalmas ismeret felhasználásához mind kevesebb tudás szükséges. Legfeljebb érzék, vállalkozó kedv. E hatalmas összegyűjtött és tervezőprogramokba írt ismerettel az ember ma már szinte olyan jó építész lehet, amilyen a hangyák közössége amikor embermagas tornyot emel. Ennek hatása Budapestet sem kerüli, úgy tűnik nem is kerülheti el, hiszen a Kopaszi-gát mögött épp napjainkban emelkedik az első igazi magasház, a Mol-torony szerkezete. Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a fesztivál programfüzetében az építészt karmesterhez hasonlítja.
