Budapest, 2018. (41. évfolyam)
1. szám, január - Bardóczi Sándor: Vagy inkább harmincezret?
BUDAPEST 2018 január 23 hússzínű vadgesztenyével elvégezni a pótlásokat, így az intenzív növényvédelemre az új fasor is igényt tart majd. Ha igazán nekilátunk! Az elmúlt egy évben rengeteg budapesti szerkezeti útvonal mentén jelentek meg Budapest zászló alapon „Tízezer új fát Budapestre! Zöldítjük a várost” feliratok, a kertészcég és Budapest logójával ellátva. Egynémely kerület (például Újbuda) is kedvet kapott a jó példa nyomán hasonló akciókra, mintha végre tényleg felfedeznék a döntéshozóink, hogy az igény: összvárosi. A szakszerű támberendezéssel kiültetett, szépen metszett koros fák impozáns utcaképet varázsoltak számos forgalmas utunkra, olyan helyekre, ahol már vesztésre állt a zöldsávok ügye a betonnal szemben. Jobb esélyt jelent Budapest külső kerületeiben valóban, hogy még mindig megvannak azok a zöldsávok, ahonnan a kezelés, karbantartás hiánya miatt kikoptak az egyébként a tervekben „városképi jelentőségű” -ként fel tüntetett fasorok. Itt még van hová ültetni az új reményt. Nemrégiben történt meg például a Kerepesi és a Mogyoródi út fásítása, de megdöbbentő a változás az első hullámban kiültetett reptéri gyorsforgalmi út képében is. Ám az is látszik, hogy a vállalt mennyiség időn belüli eltelepítése helyenként felülírja a logikát: a Hűvösvölgyi úton vagy a Jászberényi úton erdősávok, erdők mellé eltelepített fasorok szó szerint fát visznek az erdőbe, városökológiai értelemben nem adnak hozzá a korábbi állapothoz semmit. A Hungária körút és a Könyves Kálmán körút, illetve a pesti átmeneti zóna nagy főútjai, az autópálya-bevezetők fásításának viszont minden – remélhetőleg megeredő – fája egyértelműen az élhetőség felé löki ezeket a korábban szélsőségesen dehumanizált tereket. De ami fő: a tízezer fa kissé alultervezett vállalás (szépségflastrom) egy olyan városban, ahol egyrészt ennek másfélszerese van az építési nagyberuházások célkeresztjében, másrészt maga a FŐKERT is harmincezerre becsüli a ma üres, pótlandó fahelyek számát (beleértve ebbe a kerületi fenntartású utakat is). Hamburg, az egykori kereskedelmi és nehézipari központnak aposztrofált Hanzaváros mai várospolitikájában például a világ legtermészetesebb Az Andrássy út fasora Klösz György felvételén, 1900-ban Hosszú sorban a Kerepesi úton... Már két éve él a pótlás a Városligeti fasoron ... és a Hungária körúton
