Budapest, 2018. (41. évfolyam)

1. szám, január - Elek Lenke: ÖTVEN ÉVE - Pezsgőt iszik fenn a hold

BUDAPEST 2018 január 20 az írók a gondokról, problémákról, ame­lyek jócskán akadtak. Fontos döntéseket és áremeléseket is olykor a szilveszteri műsorban lengettek be – biztonsági sze­lepként is működött tehát a humor vagy az abba öltöztetett mondandó, két vicc közé elrejtve. Kossuth-díjas színészek, nagyágyúk lép­tek fel, nem trágár, sunyi, altesti poénokat elsütő stand up-osok – isten őrizz persze, hogy egy kalap alá vegyük az összes mai humorművészt. Hofi Géza nélkül pedig hosszú évekig elképzelhetetlen volt az attrakció, akárcsak a híres kabarésztárok, a Humorfesztivál győztesei nélkül. A Him­nusz, a koccintás és az ünnepi beszéd után magyar nóta következett. Megint csak szí­nészek, operaénekesek nótáztak ilyenkor, negédes leereszkedéssel, – a hajuk konfet­tivel megszórva, a stúdió tele szerpentin­nel, és dalolás közben csárdásoztak – hogy miért, ezt mint akkori megrögzött beatra­jongó nem igazán értettem. Kihagyhatatlan éjfélkor kizúdulni a Nagykörútra, fittyet hányni a közleke­dési szabályoknak, és fújni a trombitát, fülsiketítően. Ennyi volt a „gőz kiengedé­se”. Hogy aztán miként jutottunk haza, ki tudja már. A szűk fővárosi keresztmetszet akkor – és most is – a taxi. Sokszor gyalog tettük meg az utat, mivel bérautó sehol, az előrendelés is nehézkes, magánkocsi kevés. Az éjszakai járatok ritkák, a metró még csak épül. ● Kevés olyan ünnepünk van, amelyikhez annyi babona kötődne, mint az óév utolsó, illetve az új első napja. Persze csak amióta az em­berek kineveztek egy napot utolsónak, vagy elsőnek az idő végtelen folyamából, és ez vallásoktól és nemzetektől függően eltérő. A régi falusi praktikák, hiedelmek, vallási szo­kások váltak többnyire a babonák alapjaivá és terjedtek el különböző formákban, értelem­ben. A hallal nem árt vigyázni, mert elúszhat vele a szerencsénk. Bár egyes országokban ezüst pikkelyei pénzbőséget jósolnak... Újév napján állítólag semmit ne vigyünk ki a ház­ból, mert veszteség érhet minket, ugyanez vonatkozik a söprögetésre és a beágyazásra is: ha az újév rendezetten találja fekhelyünket, akkor úgy is marad egész évben, garantálva a szexmentes esztendőt – olvasom az egyik babonagyűjtésben. Egyébként a vasárnapi és ünnepi munkatilalom nem véletlenül ala­kult ki: a parasztok – jogosan – úgy érezték, megilleti őket a pihenés joga, és akkor még nem volt szabad szombat. Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét, viszont a csirke – azt ne! – hátrafelé kaparja. A gaz­dagságot rétessel lehet hosszúra nyújtani. Olaszországban is lencsét esznek, ott a len­cseszem méretének növekedése a jelképe a gyarapodásnak. Mint a rizs Pakisztánban és Indiában: az ottani babonákban is a sokaság és a térfogatnövekedés a lényeg. Hasonló cél­lal Törökországban gránátalmát csemegéznek ilyenkor, a gyümölcsből kiszóródó számtalan vörös mag is gazdagságot szimbolizál. Régen szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjunk. Ezen a napon nem szabad orvoshoz men­ni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A lányok házilag készített gombócokba belegyúrták a kiszemelt férfi nevét, s amelyik gombóc elsőként érkezett a víz felszínére a főzés során, azzal meg is volt a szerencsés vőlegény-jelölt. Az időjárási jóslásoknak se szeri, se száma. Ha az újév első napján süt a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehet számítani. Este csillagos az ég? Akkor rövid lesz a tél. A legenda szerint nagy zaj­keltéssel el lehet üldözni az ártó szellemeket, ezért a heves trombitálás. Egyébként a Szilveszter latin eredetű név erdei, erdőben élő férfit jelent. Női párja a Szilvesztra. A hagyomány szerint Szilveszter kigyógyította I. Constantinus t a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva. A császár ez után olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a keresztséget. forrás: FORTEPAN – Bauer Sándor forrás: FORTEPAN – Urbán Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents