Budapest, 2018. (41. évfolyam)
1. szám, január - Elek Lenke: ÖTVEN ÉVE - Pezsgőt iszik fenn a hold
BUDAPEST 2018 január 20 az írók a gondokról, problémákról, amelyek jócskán akadtak. Fontos döntéseket és áremeléseket is olykor a szilveszteri műsorban lengettek be – biztonsági szelepként is működött tehát a humor vagy az abba öltöztetett mondandó, két vicc közé elrejtve. Kossuth-díjas színészek, nagyágyúk léptek fel, nem trágár, sunyi, altesti poénokat elsütő stand up-osok – isten őrizz persze, hogy egy kalap alá vegyük az összes mai humorművészt. Hofi Géza nélkül pedig hosszú évekig elképzelhetetlen volt az attrakció, akárcsak a híres kabarésztárok, a Humorfesztivál győztesei nélkül. A Himnusz, a koccintás és az ünnepi beszéd után magyar nóta következett. Megint csak színészek, operaénekesek nótáztak ilyenkor, negédes leereszkedéssel, – a hajuk konfettivel megszórva, a stúdió tele szerpentinnel, és dalolás közben csárdásoztak – hogy miért, ezt mint akkori megrögzött beatrajongó nem igazán értettem. Kihagyhatatlan éjfélkor kizúdulni a Nagykörútra, fittyet hányni a közlekedési szabályoknak, és fújni a trombitát, fülsiketítően. Ennyi volt a „gőz kiengedése”. Hogy aztán miként jutottunk haza, ki tudja már. A szűk fővárosi keresztmetszet akkor – és most is – a taxi. Sokszor gyalog tettük meg az utat, mivel bérautó sehol, az előrendelés is nehézkes, magánkocsi kevés. Az éjszakai járatok ritkák, a metró még csak épül. ● Kevés olyan ünnepünk van, amelyikhez annyi babona kötődne, mint az óév utolsó, illetve az új első napja. Persze csak amióta az emberek kineveztek egy napot utolsónak, vagy elsőnek az idő végtelen folyamából, és ez vallásoktól és nemzetektől függően eltérő. A régi falusi praktikák, hiedelmek, vallási szokások váltak többnyire a babonák alapjaivá és terjedtek el különböző formákban, értelemben. A hallal nem árt vigyázni, mert elúszhat vele a szerencsénk. Bár egyes országokban ezüst pikkelyei pénzbőséget jósolnak... Újév napján állítólag semmit ne vigyünk ki a házból, mert veszteség érhet minket, ugyanez vonatkozik a söprögetésre és a beágyazásra is: ha az újév rendezetten találja fekhelyünket, akkor úgy is marad egész évben, garantálva a szexmentes esztendőt – olvasom az egyik babonagyűjtésben. Egyébként a vasárnapi és ünnepi munkatilalom nem véletlenül alakult ki: a parasztok – jogosan – úgy érezték, megilleti őket a pihenés joga, és akkor még nem volt szabad szombat. Disznóhúst azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét, viszont a csirke – azt ne! – hátrafelé kaparja. A gazdagságot rétessel lehet hosszúra nyújtani. Olaszországban is lencsét esznek, ott a lencseszem méretének növekedése a jelképe a gyarapodásnak. Mint a rizs Pakisztánban és Indiában: az ottani babonákban is a sokaság és a térfogatnövekedés a lényeg. Hasonló céllal Törökországban gránátalmát csemegéznek ilyenkor, a gyümölcsből kiszóródó számtalan vörös mag is gazdagságot szimbolizál. Régen szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjunk. Ezen a napon nem szabad orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A lányok házilag készített gombócokba belegyúrták a kiszemelt férfi nevét, s amelyik gombóc elsőként érkezett a víz felszínére a főzés során, azzal meg is volt a szerencsés vőlegény-jelölt. Az időjárási jóslásoknak se szeri, se száma. Ha az újév első napján süt a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehet számítani. Este csillagos az ég? Akkor rövid lesz a tél. A legenda szerint nagy zajkeltéssel el lehet üldözni az ártó szellemeket, ezért a heves trombitálás. Egyébként a Szilveszter latin eredetű név erdei, erdőben élő férfit jelent. Női párja a Szilvesztra. A hagyomány szerint Szilveszter kigyógyította I. Constantinus t a leprából, egy vérrel telt medencében való fürdést javasolva. A császár ez után olyan hálás volt a pápának, hogy felvette a keresztséget. forrás: FORTEPAN – Bauer Sándor forrás: FORTEPAN – Urbán Tamás
