Budapest, 2018. (41. évfolyam)
5. szám, május - Szívmelengető középkor - Úticél: Út a teljes szabadság felé 4 kontinensen át - ISTEN | NŐ
272727 Szívmelengető középkor Kályhák és kályhacsempék a középkori Magyarországon, 14–16. század Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum • Budavári Palota E épület • 2018. szeptember 2-ig ¤A kályha a közép-európai lakáskultúra nagy találmánya. A „feltalálása” óta (12. század) lehetővé vált, hogy a téli hideggel küszködő emberek – a királytól a parasztig – házaikban füstnélküli szobát építve gyökeresen javíthassanak életminőségükön. A kályha nem csupán a fűtőberendezés szerepét töltötte be, hanem mintái, díszítései révén a szoba egyik, sokszor presztízs értékű dísze is lett. A kályhacsempéken ábrázolt képek, motívumok a geometrikus mintáktól kezdve a figurális jelenetekig sokféle képi ábrázolást jelenítettek meg az adott kor stílusához, divatjához igazodva. A kályhacsempék a régészeti ásatások legmegbecsültebb leletei közé tartoznak. Az idővel jól dacoló kerámiatöredékek számos fontos lelőhely: királyi paloták, várak, kolostorok, városi lakóházak, vagy vidéki nemesi kúriák, sőt paraszti otthonok feltárásai legértékesebb tárgyainak számítanak. Úticél: Út a teljes szabadság felé 4 kontinensen át Különös tájakon sorozat – nőkkel. Előadó: Female Yeti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum • 2018. május 23., 18 óra ¤Yeti gondolt egyet és 2015-ben világgá ment egy hátizsákkal. Egyirányú repjegye Kathmanduba szólt ahol három hónapot töltött, majd teljesen véletlenszerűen utazott a világban, hiszen a legfőbb célja az volt, hogy szabadon éljen. Bejárta egész Délkelet Ázsiát. Majd átrepült Észak-Amerikába, ahol bejárta az ország észak-keleti részét. A legolcsóbb jegy az USA-ból Peruba szólt, így az Andokban túrázott, majd jött az ötlet, hogy végignomádkodja egész Patagóniát. Leutazott teljesen a világ végéig Usuaiába, ahol megpróbált lestoppolni egy hajót az Antarktiszra. Élete örökre megváltozott az út alatt és azóta sem tud pihenni. Következő nagy kalandjának Észak-Amerika hosszában való áttúrázását szemelte ki magának. Információ: www.mkvm.hu ISTEN | NŐ A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum • 2019. január 6-ig ¤Az Istennőhöz kapcsolódó különböző regionális kultuszok komoly múltra tekintenek vissza az indiai szubkontinensen. Az Indusvölgyi civilizáció korától egészen a 21. századi globalizált társadalom megjelenéséig az Istennőt imádták és imádják ma is India lakói. A Hopp Múzeum legújabb kiállításának kiemelt célja, hogy a hindu Istennő különböző megjelenési formáit az általuk betöltött női szerepek szerint mutassa be. Miközben az Istennő szépségként, feleségként, anyaként és harcosként jelenik meg, a kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek az idealizált női szerepek hogyan valósulnak meg a földi társadalomban. A kiállított tárgyak széles skálán mozognak a klasszikus művészet plasztikus alkotásaitól a kortárs képregényig, ezzel is kiemelve a régi és új hindu művészet állandó témáit és formavilágát. A bemutatásra kerülő tárgyak túlnyomó része a Hopp Múzeum indiai gyűjteményének anyagából került ki, ehhez csatlakoznak a kortárs képzőművész, Abhisék Szingh egyedi vizualitást tükröző munkái, melyek középpontjában szintén az Istennő személye áll. A jórészt először látható műtárgyak mellett QR-kódok és Augmented Reality (kiterjesztett valóság) segíti az ismeretszerzést és az adott témában való elmélyülést. A gyerekek ezúttal saját „tárlatvezetőt” is kapnak Rádhika személyében, aki a kiállításban kalauzolja őket, és mesél Indiáról és a hindu istenvilágról. A kiállítótér több pontján elhelyezett kultúrafelfedező dobozok és batyuk kézzelfogható élményt nyújtanak minden korosztálynak. Durgá, Templomi szekér (ratha) díszítése, részlet, Dél-India, 18–19. század. Tíkfa, ébenberakással, 30 × 15 × 15 cm
