Budapest, 2018. (41. évfolyam)

5. szám, május - Bán Dávid: Óriás vetítővászon

12 épített világ BUDAPEST 2018/05 kötődtek, de a későbbi tervezések már kezd­tek ettől egyre merészebben elrugaszkodni. Így két évtizeddel a park alapkőletétele és nagyjából 15–16 épület átadása után felme­rült a gondolat, hogy szükség lenne egyfajta „lámpásra” a park bejáratánál: egy fogadó­épületre. A megrendelő elképzelése szerint a park új jelképére, kapujára, amelyben a területre jellemző innovatív szellem teste­sül meg. A pályázó építészek a terület szabályozási tervén belül szabad kezet kaptak, első kör­ben azonban mégsem született olyan terv, amely megfelelt volna a megrendelő igénye­inek. A feladat csak a második körben talál­ta meg Ilyés-Fekete Zsuzsá t, Kun Tamás t és Sugár Pétert [RADIUS B+S Kft.] azzal, hogy mutassanak megoldást a 3000 négyzetméte­res, eredetileg start-up cégek befogadására és felfuttatására szolgáló, szabad térszerke­zetű irodaházra, amelybe nagy co-working állomásokat, rugalmas, közösségi tereket, kávézókat szerettek volna elhelyezni. Elkészültek az első javaslatok, amelyek a többi, zártabb tömegű elképzeléssel szem­ben szellős, nyitott struktúrát és nagyfo­kú flexibilitást hoztak. Az egyszerű alap­rajz lényegében a „semmire” épült, azaz a középső mag és a függönyfal között sza­badon használható tereket ad a beköltözők számára. A belső lépcsőház fala szolgál tar­tószerkezetként, a pillérek közötti fesztávot esetenként 9 méteresre is meghagyták. Maga a külső homlokzat is távolra került a mag­tól, így a belső terek kellőképpen szellősek maradhattak, azokba bármilyen irodakiosz­tás könnyedén belerajzolható. Mivel az első elképzelés még a start-up cégek beköltözéséről szólt, a belső térnek szerettek volna egyfajta ipari jelleget adni: számos helyen látszóbetont használtak, így a födémek esetében is, amelyeken nyíltan futott volna a gépészet is. A szerelés idősza­kában azonban a megrendelő újrafogalmazta az épület funkciójára vonatkozó igényeket, ezért a start-up világ végül leszorult a föld­szintre, míg a második és harmadik szinten bérirodáknak alakítottak ki rugalmas tere­ket, a felső szinten pedig a Graphisoft irodái – amelyek eddig a park területén elszórtan működtek – egy reprezentatív, minden irány­ba pompás panorámát nyújtó térbe költöz­hettek. A gépészetet és a kábeltálcákat végül álmennyezet mögé rejtették, a tereket a mai irodatrendeknek megfelelő üvegfalakkal tagolták (mindezek azonban már kívül estek az építészek eredeti elképzelésein). A belsőre vonatkozó, az ipari hatást erősítő elgondolá­saik végül csak a földszinten, a kávézó és a recepció terében valósulhattak meg. Ez utóbbiban egy felfűzött téglasor adja meg az alaphangulatot, amelyhez a park épí­tésekor a földmunkák során előkerült 140 darab római kori téglát – köztük néhány macskamintázatút – használtak fel. A homlokzat azonban hűen tükrözi az ere­deti koncepciót. Egy teljesen nyitott, őszinte ház valósult meg, amely nem rejteget sem­mit, jól látható a szerkezet és a transzparens anyaghasználat. A homlokzat a tükröződé­épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ

Next

/
Thumbnails
Contents