Budapest, 2018. (41. évfolyam)
5. szám, május - Tosics Iván: ÉPÍTETT VILÁG - A Bulinegyed meg a sikeres minták
10 épített világ BUDAPEST 2018/05 működik, amelyek feladata a környékbeli lakossággal, háztulajdonosokkal, iroda- és üzlettulajdonosokkal közösen a lerobbant városrészek megújításának irányítása. A bevándorlók dominálta Ottakringer strasse hírneve például sokáig nagyon rossz volt, mígnem a 16. és 17. kerület városrehabilitációs központjai össze nem fogtak, hogy közösen kezeljék a problémát. A helyben lakók és az üzlettulajdonosok bevonása volt az egyik fő törekvésük, az utca és az épületek felújítását két-három éves előkészület és széleskörű egyeztetések után sikeresen hajtották végre. A közszféra által vezérelt átalakításra további példa lehet Ghent. A képen a város egy peremnegyede látható, egy olyan épülettel, amely ipari mosoda volt, és hosszabb ideig üresen állt. Az önkormányzat kezdeményezésére fokozatosan felújították, ez után közösségi helyként az egész szomszédság központjaként funkcionál, emellett kezdő vállalkozók is helyet kapnak itt. Egy hasonló épület Budapesten nagy valószínűséggel romkocsmaként működne – amihez, ugye, közösségi beruházásra egyáltalán nincsen szükség. Budapestre visszatérve feltehetjük a kérdést: mi lesz a jövője a bemutatott térségeknek a közösségi beavatkozások, támogatások, az egységes fővárosi politika szinte teljes hiányában? • A Belváros nagy részén az épületenkénti felújítások teljes dzsentrifikációhoz vezetnek. A főváros különleges részévé válik, ahonnan lassan már a középosztály is kikopik, ahol csak a gazdagabbak laknak. • A Középső Ferencváros részben dzsentrifikált terület, amely azonban megtarthat egy bizonyos mértékű keveredést. • A Középső Józsefvárosban a Corvin sétány az itteni, viszonylag magas piaci lakásárakat megfizetni képes középrétegek és – az egyetemek közelsége miatt – a fiatalok területe lesz; a Magdolna negyed egyes részein a fizikai beavatkozások látványos javulást hoznak, a csökkenő EU-források következtében megrekedő városrehabilitáció azonban aligha lesz képes alapvető változást hozni a terület alacsony státuszában. • Belső Erzsébetváros: a terület felértékelődése, az épületállomány regenerációja és a lakosság cseréje a Zsidónegyed rehabilitációjának máig nyitott kérdésétől és a bulinegyed szabályozásának további alakulásától függ. Az itt tárgyalt budapesti területek sorsa többé-kevésbé eldőlt, mára alternatívák csak a Magdolna negyedben (át fogja-e venni más városfejlesztő erő a csökkenő EU-pénzek helyét?) és a Belső Erzsébetvárosban maradtak. Utóbbi esetében a közelmúlt eseményei, a lakossági tiltakozások és az eredménytelen helyi népszavazás világosan mutatják az eltérő érdekek harcát. Mint a többi területen, itt is különösen fontos lenne a közszféra (nem csak a kerület, hanem a főváros is!) beavatkozása annak érdekében, hogy a Zsidónegyed adottságai és a szórakoztató negyed teremtette tőkebeáramlás az egész negyed javát szolgálják, és a jelenlegi lakosság érdekei is érvényesüljenek. Bécs: Heinrich Hajek Hof szociális lakásépítési projekt felújítása; az Ottakringer strasse átalakítása Ghent: egy szegényebb városrészben található önkormányzati tulajdonú épület (volt ipari mosoda) közösségi célú hasznosítása. épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ • épített világ
