Budapest, 2017. (40. évfolyam)
6. szám, június - Szémann Richárd: FÉNYÍRDA - Egy monoklis nyaralótulajdonos
BUDAPEST 2017 június 24 kor Pálmay Ilka (a „mi” Pálmay Ilkánk, aki időnként unokahúgához, Petráss Sári hoz járt Rákosszentmihályra kipihenni a világhírnevet – SZ. R.) a Rip van Winkle máso dik felvonásában felvette a kék hegyek szellemének híres trikóját. Ez a merészség akkor forradalmat keltett. Strelisky, aki nemcsak igen ízléses, hanem merész művészember is és fényképezőgépével minden színházi eseményt nyomon követett, a modernebb felfogáshoz csatlakozott. A kiállításra olyan gyűjteményt küldött be, hogy a zsűri nem akarta a publikum elé engedni a kollekciót, amelynek két legpompásabb darabja Pálmay Ilka és Vidor Pálné képe volt egy-egy trikós szerepben. A végén Strelisky győzött, a képeket kiállították, a kiállítás megnyitása után a Neues Wiener Tagblatt tárcát írt a magyar színházi fényképezésről (...). Ezután a mű terem, a díszletek írattatnak le, valamint a fényképezésre érkező színészek, a pontos Rátkai Márton, a mindig késő Csortos Gyu la, és „...Fedák Sári, aki dél felé érkezik meg álmos szemmel és Streliskyt teszi felelőssé, hogy megint nem tudta magát kialudni. Mikor aztán együtt van mindenki, a színházi rendező segítségével felállítják a csoportokat és beigazítják az egyes szereplők attitűdjeit. Mivel ilyenkor mintegy száz felvétel készül, a munka eltart délután három óráig is. A végén már vidáman konyakoznak a színháziak és az általános vidámság közepette tréfás jux-képek (mai megfelelőjük talán az ellesett pillanatképek) is készülnek, ame lyek persze nem kerülnek a publikum elé. A felvételekből a színház igazgatósága választ ki húszat. Ezekből egyméteres nagyítás készül a foyer (színházi előtér) díszítésére és reklámcélokra. A többi képekből meg egész kocsirakománnyal csinál kabinetképeket a műterem. Mivel a szerzőjogi törvénykezés a fényképfelvételeket is védi, a képeslapgyártó vállalkozók Streliskytől szerzik meg ezeknek a felvételeknek utánnyomási jogát.” A Küry-párt vezére Apja után tehát magát Strelisky Sándort is befogadta a színházi világ, és haláláig fotózta a színházi élet nagyjait. A következő cikkrészlet Faragó Jenő írása a 8 Órai Újság 1934. március 8-i írásában olvasható. A cikk visszaemlékezés, szintén sorozat része, az Ó, régi szép idők 3. darabja, Küry Klára őszinte vallomása címmel. Küry Klára színésznő volt, aki a mátyásföldi nyaralótelepen is csillogtatta tudását néhány jótékonysági bálon. A visszavonult művésznő lakásának bemutatásakor írta le a szerző a következő érdekes, bulvárba hajló sorokat Strelisky Sándorral kapcsolatban: „A falakon rengeteg kép. A főhelyen egy vízfestmény: Lily kétlovas hintón a virágos ligetben. Ezt még Strelisky Sándor csinálta, aki nemcsak fotográfus volt, hanem festő is; azon kívül népszínházi habitüé (bennfentes) és tizenhárom próbás gavallér. Még monoklit is hordott és a Népszínházból házasodott. A jó Béni Irma lett a felesége. Strelisky volt a Küry-párt egyik leghangosabb vezére: mígnem aztán minden átmenet nélkül átpártolt Hegyi Arankához. Voltak így mások is. Klárikától Arankához, Arankától Fedák Sárihoz...” A mellékelt képekről A XVI. kerület Kertvárosi Helytörténeti Gyűjtemény fotográfiai archívuma Tóth Pál Lászlóné Podmaniczky Zsuzsanna jó voltából őriz néhány gyönyörű, eredeti felvételt Petráss Sáriról, ezek közül mutatunk be néhány Strelisky által készíttettet. Sajnos, a fenti cikkben szereplő, a zsűrit megbotránkoztató trikós Pálmay-képet eddig még nem tudtuk megszerezni archívumunk számára. A Krúdy leírása szerint Ungvár, Kassa környéki hétszilvafás nemes Petráss család két primadonnát is adott a világnak és Rákosszentmihálynak. Mindketten nemzetközi sikereket értek el, és világjáró körutak között időnként megpihenni tértek „haza” Rákosszentmihályra. Petráss Ilona 1859. szeptember 21-én Ungváron született, elhunyt: 1945. február 17-én Budapesten. Korán, tizenhat évesen kezdte a színészéletet Kassán. Édesapja, Petráss Gusztáv kataszteri mérnök kérésére ebben a városban, Lászy Oszkár színtársulatában választotta a Pálmay Ilka művésznevet. Néhány év vándorszínészet után Pesten, a Népszínházban játszik, majd sorra hódítja meg az itthoni és külhoni színpadokat: Kolozsvár, Bécs, Prága, Berlin, London, New York a sor. Operettprimadonna volt, a műfajt ő honosította meg. Verseket írt, kiadta emlékiratait. Rákosszentmihályra unokahúgához, Petráss Sárihoz járt időnként kipihenni mozgalmas életét (azt a regényes életet, amelyet Krúdy Gyula is érdemes nek talált megörökíteni Primadonna című regényében). Petráss Sári Budapesten született 1888-ban, és autóbalesetben hunyt el Antwerpenben 1930. szept. 8-án. Az Országos Színészegyesület színiiskoláját látogatta. Játszott a Király színházban, a Vígszínházban, Bécsben, Berlinben, az USA-ban, majd az Operettszínházban. Szintén operett-primadonna volt. 1906. augusztus 5-én ezt a hírt közölte a Rákos Vidéke hetilap: „A művészkoló nia szaporodik. A rákosszentmihályi kedves művészkolónia nevezetes taggal szaporodik meg. Petráss Sári, a Népszínház kitűnő művésze, a nagy Pálmay Ilka unokahúga nyaralót vásárolt községünkben. Schvarczl József Sándor utczai villáját (az egykori Voigt-félét) vette meg 12000 koronáért. Szentmihály ez új hódítását nagy örömmel adjuk hírül és büszkeséggel tölt el, hogy a bájos művészt körünkben üdvözölhetjük.” A nyitó illusztrációként publikált képeslapon Strelisky Sándor mátyásföldi villája látható. ●
