Budapest, 2017. (40. évfolyam)
3. szám, március - Prohászka László: A NAGY HÁBORÚ - Egy tragikus lovasroham emlékezete
BUDAPEST 2017 március 19 alsó részén két sorban a következő szöveg olvasható: A ZENGŐ KÜRTSZÓ RÉGEN ELVIHARZOTT S LEGENDÁK ŐRZIK MÁR A HŐSI HARCOT A MELYNEK HÍRE SZÁJRÓL SZÁJRA JÁR / HOGY TŰZÖN POKLON VIRTUSÁBAN ÉGVE VÉRES CSATÁKBÓL EGYENEST AZ ÉGBE SZÁGULDOTT EGYKOR A MAGYAR HUSZÁR. A felirat szerzője a Pesti Hírlap 1929. augusztus 18-i cikke szerint Gyula diák, azaz a két világháború közötti korszak népszerű írója, vitéz Somogyváry Gyula (1895–1953) volt. A bal alsó részen a Manno Miltiades, jobb oldalon a Nemes György / 1929 szignó utal az alkotók nevére. Az emlékjelet 1929. augusztus 17-én, a tragédia 15. évfordulóján avatták fel, ünnepélyes körülmények között. Beszédet József királyi herceg egykori tábornagy mondott, Budapest székesfőváros nevében dr. Czebe Jenő tanácsos, az egykori magyar királyi 5. honvéd lovas had osz tály tisz tikara nevében gróf Bissingen-Nippenburg Nándor nyugalmazott tábornok koszorúzott. Minden évben katonai tiszteletadással koszorúzták az évfordulón. Az alkotók A mű tervét tehát Manno Miltiadesz (1879–1935) készítette. Ő egyéves önkéntesi szolgálatát 1903–1904-ben a császári és királyi brassói 2. huszárezrednél teljesítette, majd szegedi 3. honvéd huszárezred tartalékállományába került. Igazi sportember volt: 1901-ben és 1902-ben a hazai labdarúgó bajnokság gólkirálya, a BTC bajnokcsapatának tagja. Evezésben és gyorskorcsolyázásban egyaránt négyszeres magyar bajnok. 1912-ben evezésben indult a stockholmi olimpián. E mellett sikeres grafikus, festő és plakáttervező, később éremművészettel is foglalkozott. Az első világháborúban népfelkelő huszártisztként a magyar királyi budapesti 1. honvéd huszárezred állományában teljesített szolgálatot. Végigharcolta a világháborút, 1914 augusztusában maga is részt vett a gorodoki hadműveletekben. Az 1932-es Los Angeles-i olimpia művészeti versenyén Birkózók című kisplasztikájával ezüstérmet nyert. Ezt követően már nemcsak tervezte, hanem maga mintázta a császári és királyi 16. huszárezrednek a debreceni megyeháza falán 1932-ben felavatott domborműves emléktábláját, továbbá a 7. honvéd huszárezred 1935-ben Pápán felállított emlékművét. Utóbbi bronz domborművén – némileg módosított kompozícióval – ugyancsak a gorodoki lovasrohamot jelenítette meg Manno. (A pápai huszár-emlék elkerülte budapesti társa kálváriáját: felavatása óta, a mai napig eredeti helyén maradhatott.) A budapesti emléktábla plasztikai kivitelezése Nemes György (1885–1958) – későbbi művésznevén Ősz Nemes György – munkája. A 20. század elején Zala György tanítványaként részt vett a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű néhány szobrának és domborművének kivitelezésében. A Nagy Háborúban katonaként szolgált. Olasz, majd francia hadifogoly-táborokba került, ahol szintén készített szobrokat. 1935-ben Mindszent község számára mintázott első világháborús emlékművet, amelynek központi eleme egy kardját kirántani készülő gyalogos huszár alakja. A budapesti Városligetben Eötvös Lorándot ábrázoló, 1952-ben készített mellszobra áll. Legismertebb alkotásának, a gorodoki huszár-rohamdomborműnek a gipszmintája 1959-ben, özvegye ajándékaként a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményébe került. Évek, fordulatok Amikor 1945 után a Kerepesi úti lovassági laktanyába a rendőrség egyik alakulata költözött, lebontották. A bronz domborművet a Belügyminisztérium 1948-ban szerencsére nem az öntödébe küldte, hanem átadta megőrzésre a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének, ahol annak rendje és módja szerint leltári nyilvántartásba vették, majd raktárba került. Koszorúzás 1941-ben BUDAPEST 17-03.indd 19 2017.03.08. 15:23:21
