Budapest, 2017. (40. évfolyam)
3. szám, március - Szántó András: Kávéházi játékok
BUDAPEST 2017 március 11 A budapesti kávéházakban főleg a karambol asztalokat és játékmódokat vezették be, illetve a bábus magyar-biliárdot. Megjelenik a régi Pesten A biliárd budapesti történetével számos cikk, sőt, könyv is foglalkozik, ezért a csak a főbb „állomáshelyeit” érintem. Elsőként a belváros ékességét, a közelmúltban századik születésnapját ünneplő Astoria Szállodát említem, melynek története a kiegyezés előtti Pest korszakáig nyúlik vissza: helyén hajdan a Zrínyi kávéház, fogadó állt. Tulajdonosa Müller József volt, akinek unokája lett az 1900-as években a szemben, a Semmelweis utca sarkán álló Országos Kaszinó vendéglőse. A Zrínyi kávéháza Pest egyik legnépszerűbb (de leghírhedtebb helye is) volt. A kor legjobb zenekarai – Patikárius Ferkó és Rácz Pali cigányprímás bandája – muzsikáltak a vendégeknek, például a közeli Nemzeti Színház színészeinek és sok írónak, például Jókai Mórnak és barátainak is. 1856-ban a régi házat lebontották, és helyére a felvidéki Fabritius család háromemeletes, szállodája épült, homlokzatán Zrínyi szoborral. A szálló a szabadságharc után is fontos helyszín maradt, például Hollósy Kornélia (1827–1890) énekesnő, a korszak primadonnája is lakott benne. Itt alakult meg 1868-ban az Országos Nőképző Egyesület (első elnöke Veres Pálné, később a közelben neveztek el róla utcát, amely a mai napig őrzi a nevét). A Zrínyi kávéházába Erkel Ferenc zeneszerző (a magyar sakkélet vezéralakja is) járt sakkozni. A kávéház fő nevezetessége a remek, bécsi készítésű biliárdasztalok sora volt, ahol az új, francia származású játékba hölgyek is beszálltak! Erről a kávéházról dal is született, ilyesmivel nagyon kevés hasonló intézmény dicsekedhetett! A „Zrínyi Kávéház Nóta” Herdy Ferenc szerzeménye, aki Pleyer Ferencnek, a Kávéházat rövid ideig bérlő vendéglősnek ajánlotta szerzeményét. Nyomtatott kottája jelentőségét – témánk szempontjából – biliárdos jelenetet ábrázoló metszetképe, címlapja mutatja. A Zrínyi kávéház induló kottacímlapja (litográfia, Pest, 1863) mára becses ritkasággá vált. A rajzot Tatzelt Vilmos készítette, akinek nevével feltehetően a legképzettebb művészettörténészek sem nagyon találkoztak. Ihletője a francia művész, Louis-Leopold Boully volt, akinek „Egy játszma biliárd” című világhírű festményéről számos metszet, litográfia, és azokról egyéb másolat készült a 19. század elejétől egészen a mai napig. Az egyik igen korai – még a sokszorosító eljárás feltalálása körüli időben készült – változat Villain, neves párizsi litográfus alkotása. A képen jellemző példája látható annak, hogy az un. „empire” korszakban, a 19. század elején sajátos társadalmi helyszínek alakultak ki Párizsban. A nyitott szórakozóhelyként működő „biliárdszalonokban” az angol úri klubokhoz hasonlóan gyűltek össze a felsőközéposztály, a jobbmódú polgárság és a főúri körök tagjai. A játék innen „szivárgott le” a párizsi, majd a bécsi és pesti kávéházakba, ahol a magyar játékosok nagyon gyorsan népszerűvé tették, és ezzel segítették a gyors elterjedését. Visszatérve a legendás Zrínyihez – egy olyan kávéház, melynek saját indulója is volt, nyilván az érdeklődés középpontjában állt. A megújulást, a lebontást és újjáépítést azonban mégsem kerülhette el. A Hatvani (1894-től Kossuth Lajos) utcát 1893-ban kiszélesítették, a beljebb állók épületeket lebontották, 1910-ben a Zrínyi fogadó és kávéház is eltűnt. Forradalmi szerep A Zrínyiből távolságra kisebb, időben nagyobb ugrást teszünk, hogy bepillantsunk a közeli Pilvax kávéház forradalmi hangulatába. Az események idején a tulajdonos aggódását válthatta ki a lázongó ifjak vehemenciája. Mindenekelőtt azzal, hogy a napok óta forrongó légkörben a biliárdozók vadul hadonásztak dákóikkal, amivel látnivalóan veszélyeztették a békésebb vendégek testi épségét. Az eseményeket, a korabeli lapokat lelkiismeretesen végigböngésző Lestyán Sándor leírásából követhetjük nyomon: „Valóban nagy rumli volt éjszaka a Pilvaxban. Úgy kilenc óra tájban kezdődött. A Közvélemény kerekasztalánál haragosan kavargatták kávéjukat az ifjak, akik az Ellenzéki Kör gyűléséről érkeztek. Arcuk komor volt, a szemük szikrázott. Vulkán ült a lelkükben, minden pillanatban kitörésre készen (...) Nyílott a kávéház ajtaja, s egy ismeretlen fiatalember lépett be. Nem nézett se jobbra, se balra, egyenesen felugrott a biliárdasztal tetejére, (Fillinger úr eltorzult arccal bámult rá a kasszapult mögül) és harsány beszédbe kezdett.” – ez a fiatalember hozta a hírt Pozsonyból arról, hogy Bécsben kitört a forradalom és A Pilvax kávéház a forradalom napjaiban (Preiszer József vízfestményéről készült nyomat 1848-ból; az eredeti a Székesfővárosi Történeti Múzeum tulajdona volt 1948-ban) A Zrínyi kávéház induló kottacímlapja (litográfia, Pest, 1863) BUDAPEST 17-03.indd 11 2017.03.08. 15:23:11
