Budapest, 2017. (40. évfolyam)
12. szám, december - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - Zebegény a Baross utcában
BUDAPEST 2017 december 18 Szőnyi István egykori pesti mütermén ma három lakás osztozik. De 1930-ban, amikor a zebegényi otthon mellett Budapesten is lakást bérelt, s ide költözött, még egyben lehetett. Mint a festő lányának, Szőnyi Zsuzsának emlékezéseiből tudhatjuk, a beköltözésre azért volt szükség, mert ő hat éves lett, iskolába ment, s szülei nem akarták, hogy a zebegényi szabad viszonyok közt éljen, elvaduljon. Ekkortól amíg az iskolaév tartott, bent laktak Pesten, a Baross utcában. Festőiskola az ötödiken A lakásban Szőnyi 1937-ig magán festőiskolát is működtetett Vaszary János sal kö zösen. Náluk tanult többek közt Szántó Piroska, Gábor Marianne vagy az alföldi tájak festőjévé lett Kurucz D. István , de a mester Zsuzsa lányának későbbi férje, Triznya Mátyás is. Az iskola külön bejárattal is rendelkezett. „Akkoriban nagyon sok művész járt hozzánk – mesélte egy inter júban a lakásról és apjáról Szőnyi Zsuzsa – nemcsak az iskolába, hanem egyáltalán, ebbe a műterembe: szobrászok, festők és mások. Ő mindenkit befogadott. S ismeretségi körében nemcsak képzőművészek, de irodalmárok, írók és költők is voltak. Így ismerhette meg József Attilát is. Azután meg minden héten a Gresham kávéházban volt egy asztaluk, ahová akkoriban ezek az értelmiségiek, művészek eljártak. (...) Én nem tudom pontosan, hogy ők hol találkozhattak életükben először, ám azt tudom, hogy ott, a Baross utcában többször is járt minálunk a költő.” És még sokan mások, tehetnénk hozzá. Nyilván járt odafönn a többi barát is, Berény Róbert, Bernáth Aurél vagy épp Szabó Lőrinc. A Baross utcai műteremben Szőnyi számos remeklése készült, köztük például a negyvenes évek elején a győr-nádorvárosi Szent Imre plébániatemplom hatalmas freskójának vázlatai. Ekkoriban, 1938-tól, már a Képzőművészeti Főiskola kinevezett rendes tanáraként is dolgozott, számos szakmai bizottságban kapott helyet, Corvin koszorúval is kitüntették. A Horthy-rendszer elismerte művészi teljesítményét. Az is elismerésre méltó, hogy fontos szerepet vállalt a háború utolsó szakaszában az üldözöttek mentésében. Műhelyét, rézkarcprését, grafikai tudását ő maga és egész családja a hamisított dokumentumok előállításának szolgálatába állította. A hatalmas műteremben és lenn a pincében bújtatták az üldözötteket. Köztük a mester nagyobbik lányának, Jolán nak mostohaapját, Korvin László t vagy egyik magán iskolai tanítványát, Róbert Miklóst, aki később Ausztriában lett festőművész, és végigvitte, hogy Szőnyiéknek adják meg embermentő munkájukért a Világ Igaza elismerést. Egyes források szerint nyolc, más adatok szerint tizenegy, de azt is lehet olvasni, hogy tizenöt ember életét mentették meg azzal, hogy itt bújtatták őket. Zebegény a Baross utcában Csordás Lajos Szőnyi István neve, munkássága egybeforrt Zebegénnyel. Pedig Budapesten, a Baross utcában is volt műterme: 1930 és 1947 között élt és dolgozott a Baross utca 21.-ben, az ötödik emeleten. A Szentkirályi utca sarkán álló ház 1910 körül épült, Pogány Móric tervei szerint, s legfelső emeletén az építész rendezett be magának hatalmas műteremlakást, amely Baross utcai fronton teljesen végighúzódott és U alakban kissé kiterjedt a merőleges szárnyakra is. KÉPES HÁZ A házat csak néhány éve jelöli emléktábla
