Budapest, 2017. (40. évfolyam)
10. szám, október - Laklia Vendel: Nagyvárosi szerelem - Buza Péter: A cigány császár palotája
FARBAKYNÉ DEKLAVA LILLA: SCHULEK FRIGYES Holnap Kiadó Schulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy, mint a többi alkotása. Farbakyné Deklava Lilla könyve elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál. Ára: 9900 Ft A könyvFUGAbooks ajánlata BUDAPEST 2017 október 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Amikor 1919-ben a tizenhét éves svéd gimnazista lány, Stella Kuylenstierna beleszeretett a stockholmi magyar követség attaséjába, Andrássy Im rébe, és feleségül ment hozzá, nem sejtette, milyen sors vár rá. Nem tudhatta, hogy az egyik leggazdagabb magyar arisztokrata feleségeként főúri életet él majd a két világháború közötti feudális Magyarországon, és nem tudhatta, milyen drámai módon vet majd véget a háború ennek az életformának, hogyan kell majd menekülnie, pokoli körülmények között a puszta életét mentenie. A valódi élményeket és emlékeket megörökítő, páratlanul értékes és hiteles memoár és kordokumentum 1948-ban jelent meg Svédországban. Magyar fordításban most olvasható először. Ára: 3490 Ft STELLA KUYLENSTIERNA–ANDRÁSSY: ÉG A PUSZTA Corvina Kiadó KESERŰ KATALIN (SZERK.): FELFEDEZŐ UTAK Holnap Kiadó Az ornamentalizmus átfogó, a műalkotást és a világot egységben látó szemléletet jelez, amely az épített környezet minőségét volt hivatott javítani. A kötet elsőként tesz kísérletet arra, hogy a díszítményeken keresztül mutassa be a magyar városok szecessziós épített örökségét. A könyv száznyolc épület díszítőrendszerét ismerteti részletesebben, öt városközpont további kilencvenkét épületére tér ki és ajánlásokat fogalmaz meg az útvonalak folytatására. Arra is bátorítja az Olvasót, hogy egyegy séta alkalmával fedezze fel a bemutatott városokat, s figyelje a környező, kisebb települések árnyas mellékutcáiban rejtőzködő értékeit is. Ára: 3900 Ft Lechner persze polgár. Apja ügyvéd és téglagyáros, egész népes famíliája német gyökerű, az árvalányhajas hazaszeretet soha nem lehetett természetes eleme családi beszélgetéseiknek. Újabb pazar kiállítású kötet született idén munkásságáról. Hárman jegyzik a „Lechner összes”-t: Halász Csilla, Ludmann Mihály és Viczián Zsófia. Az ambiciózus cím azt a szerkesztői szándékot üzeni, hogy itt mindent megtaláljon az olvasó, ami jeles építészünkkel kapcsolatban elmondható, megmutatható. S valóban, ha mindent nem is, a teljesség esetleges hiánya nem okoz csalódást. Azt hiszem, ez lett az első Lechner-lexikon ‒ a művek áttekintése szempontjából feltétlenül az. Tizenkét település harminchat épületéről esik szó részletesen a kötet első egységében, de összegyűjtötték elpusztult s meg nem valósult műveit, terveit is – nem tudom, sokalljam vagy keveselljem, hogy ezek száma meghaladja a ma is elénk, körénk, mellénk magasodó harminchatot. Azt viszont tudom, hogy miközben két-három évtizede Lechner dicséretéről szól minden budapesti útikönyv és építészettörténeti esszé, pompás alkotásai közül itt, a magyar fővárosban gyakorlatilag egyetlen épülete ép és egészséges csupán. A kőbányai Szent László templom. S közben a „cigány császár palotája” is hiába vár arra, hogy az ország valamelyik császárának végre ne csak részei aláducolására, koronájának lebontására, működtetése infrastruktúrájának toldozására-foldozására fussa a figyelméből. Hajrá magyarok! Amúgy Papszit – Japán kávéházbeli társasága, barátai, kollégái, a közönség s a kávéház előtt sétáló, rajongással megbámult lányok és asszonyok nevezték úgy, ahogy korán elhunyt fia becézte az édesapját – nem bántotta Tóth Béla bővített bonmot-ja. Amit az író később, a Lechner rajongó Lyka Károly hatására nyilvánosan is visszavont egyébként. Az őshazát vélte ugyanis megtalálni a mester a messzi keleten. Díszítő motívumainak ihletforrása nem csak a magyar népművészet, de a hinduk világának mesés formakincse is. Nincs a minősítésben tehát semmi sértő. Gazdasági migránsként érkezett, száz s száz évek óta velünk élő honfitársaink művészetére mutatva őt ócsárolni – le is írta, ki is nyomtattatta ezt a véleményét – nem okoz neki fájdalmas sebeket, nem rombolja a presztízsét. Ennek hivatalos elismerését egyébként sem élvezte soha. Tanítványaitól, barátaitól kapta meg a minden alkotót éltető, életben tartó, nélkülözhetetlen elismerést. A „nemzet hivatalos építésze” cím az ő évtizedeiben is más(ok)nak jutott. De nem is harcolt rangért, kitüntetésért, hivatalos megdicsőülésért. Barátságos, mosolygós, bár barátai körében szenvedélyesen érvelő, vitatkozó, de soha sem nyersen elszánt értelmiségi. Főleg, ha életének programjáról van szó: „mindig egy magyar nemzeti stílus megalkotása lebegett előttem.” A kötet első felének gazdag albumában Viczián és Ludmann avatott hozzáértéssel tárgyalják a mester épületkategóriánkénti alkotásait. Bérházait, közigazgatási s kereskedelmi palotáit, kastélyait, villáit, iskoláit, templomait. Az albumoldalakat követő esszékben külön fejezetet kap a Lechner–Zsolnay kapcsolat, aztán a nemzeti művészet és építészet fogalmának gondolatköre, majd tanítványainak, követőinek, hatásának bemutatása. Az esszék sorát Halász Csilla fejezete zárja: Papszi életútjának sajtólenyomatát vizsgálja, idézi, elemzi. Még egy eszmefuttatásra lapozhatunk rá végül (az adatszerű függelék elemek következnek már csak ez után) Lechner Ödön: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz című tanulmányát is beszerkesztették a kötetbe. (A Művészet 1906. évi évfolyama első számában jelent meg annak idején.) A grandiózus vállalkozás végeredménye, a sokadik, de ezek közt rangos minőséget jelentő Lechner-könyv Csillag István művészeti szer kesztő gondos munkáját dicséri. ● Lechner összes. Budapest, 1917, Látóhatár Kiadó, 6900 Ft
