Budapest, 2017. (40. évfolyam)
10. szám, október - Bittera Éva: Slusszkulcs a mai Európához
BUDAPEST 2017 október 14 egyszerű ember számára is az üdvösség elérésére való törekvés és a kárhozat elkerülésének bebiztosítása. Mindez megjelenik a tárlatban is – az Apokalipszis-ábrázolások, a keresztútjárás új szokásához kapcsolódva egy-egy stáció, „Krisztus fegyvereinek” képi ábrázolása, Kinizsi Pál özvegyének magyar nyelvű imakönyve, valamint a búcsúcédula mind a korszak vallásosságának és a reneszánsz pápaságnak az emberek lelki igényeire adott (vagy éppen nem adott) válaszának ellentmondásait hivatottak érzékeltetni. Tovább haladva a kiállításban, a négy sola napóra mutatóiként kíséri utunkat. A második terem még kronológiai rendben vezeti előre a látogatót. Hála a különböző közgyűjtemények közötti eredményes együttműködésnek, a kiállítás kurátorai rendkívül gazdag tárgyi anyaggal mutathatták be a reformáció tanainak hazai megjelenését, majd mind nagyobb térnyerését. A teremben kapott helyett számos 16–17. századi magyar bibliafordítás, köztük természetesen a Vizsolyi Biblia már említett példánya, ill. két lapja a nyomdai előkészítő folyamatok hiteles tanújaként. A katolikus és adott esetben világi eredetű tárgyak protestáns továbbélése rendkívül szemléletesen jelenik meg a Tárgyak, mint tanúk című vitrinben – szembetűnő a különbség a korábbi időkből, katolikusoktól átvett liturgikus eszközök és a már az öndefiníció útján járó, tudatosan protestáns református vagy evangélikus gyülekezetek számára készített tárgyak között. Ebben a teremben kaptak helyet a reformáció két „radikálisabb” irányzatához, vagyis az unitáriusokhoz és az anabaptistákhoz köthető kannák, kódexek és kerámiák. Természetesen a törökkel való együttélés egyháztörténeti, egyházpolitikai hatásai is megjelennek az Ige-Időkben: ennek legérdekesebb dokumentumai a már említett, turbántakaróból kialakított úrasztali terítő és az 1570 körül született török ferma a gyöngyösi templomok használatának felekezetek közötti megosztásáról. Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi Ferenc és Thurzó György protestantizmu sát, mecénási tevékenységét mutatja be a harmadik terem, középpontban a két gyönyörű fedeles kupával az Esterházyak kincstárából. A negyedik és az ötödik egység a reformáció művelődéstörténeti hatásait szemlélteti a Kárpát-medencében. Itt kapott helyet a soproni perselyláda, Hu szár Gál énekeskönyve, a mai napig mű ködő torvaji orgona, Szabó Magda írógépe, Bibó István szalagos magnója vagy Ottlik Géza asztali órája is. A kivezető folyosón Benczúr Emese képzőművész munkája vonja magára a figyelmünket – a több ezer láncból megalkotott függöny felirata (RAGYOGJ) egyben a kiállítás üzenete is. A modernitás nemcsak az imént említett műalkotásban, de az alkalmazott technikában is megmutatkozik. A tárlat több pontján is találunk olyan digitális tartalmakat, melyek a jobb értelmezést, a korszerű ismeretátadást segítik. A fiatalabb korosztály körében különösen kedvelt az az alkalmazás, amely Hans Kemmer: A Megváltás al legóriája című képét a három főalak, vagyis az egyszerű bűnös és a két tanító párbeszédeként interpretálja. Emellett a Kárpát-medence protestáns gyülekezeteinek lehetőségük nyílik arra, hogy egy digitális térkép segítségével röviden bemutatkozzanak. Az Igeképző pedig mindenkinek ad egy kis útravalót, amit a látogató el is küldhet magának e-mailben: attól függően, hogy milyen alakzatot rajzol a monitorra, kap egy kulcsszót és egy rövid idézetet a Bibliából aznapra. A finisszázshoz közeledve már egyértelműen látszik, hogy az Ige-Idők: A reformáció 500 éve című kiállításunk mind kialakításában, mind tematikájában, mind pedig üzenetében rendkívül egyedi, és éppen ezért számos, olykor nem várt szakmai kihívás elé állította a múzeumi munkatársakat is. A legnagyobb feladatnak a kiállítás kapcsán a különféle, a gyülekezetek és a szakma részéről egyaránt megnyilvánuló prekoncepciók árnyalása bizonyult, de szintén nehézségekbe ütközött a 21. század emberének bevonzása a kiállításba. A tárlatvezetés mindkét esetben hasznos megoldást jelent – éppen ezért a látogatók szabadon eldönthetik, hogy a rövidebb vagy a hosszabb verziót választják. Emellett – főleg a szakmai igények kielégítésére – előre meghirdetett kurátori szakvezetések is várják az érdeklődőket. Az Ige-Idők rendkívül komplex tartalma a lehetőségek tárházát kínálja a kísérő programok szervezéséhez. Szabó A Nagydisznódról származó ostensorium a katolikus funkciójú tárgyak protestáns használatban való továbbéléséről tanúskodik Az öndefiníció útján előrehaladva átalakul a protestáns liturgikus tárgyi kultúra is