Budapest, 2017. (40. évfolyam)

10. szám, október - Bittera Éva: Slusszkulcs a mai Európához

BUDAPEST 2017 október 14 egyszerű ember számára is az üdvösség el­érésére való törekvés és a kárhozat elkerü­lésének bebiztosítása. Mindez megjelenik a tárlatban is – az Apokalipszis-ábrázolások, a keresztútjárás új szokásához kapcsolód­va egy-egy stáció, „Krisztus fegyvereinek” képi ábrázolása, Kinizsi Pál özvegyének magyar nyelvű imakönyve, valamint a búcsúcédula mind a korszak vallásosságá­nak és a reneszánsz pápaságnak az embe­rek lelki igényeire adott (vagy éppen nem adott) válaszának ellentmondásait hivatot­tak érzékeltetni. Tovább haladva a kiállításban, a négy sola napóra mutatóiként kíséri utunkat. A második terem még kronológiai rendben vezeti előre a látogatót. Hála a különbö­ző közgyűjtemények közötti eredményes együttműködésnek, a kiállítás kurátorai rendkívül gazdag tárgyi anyaggal mutat­hatták be a reformáció tanainak hazai meg­jelenését, majd mind nagyobb térnyerését. A teremben kapott helyett számos 16–17. századi magyar bibliafordítás, köztük ter­mészetesen a Vizsolyi Biblia már említett példánya, ill. két lapja a nyomdai előkészí­tő folyamatok hiteles tanújaként. A katoli­kus és adott esetben világi eredetű tárgyak protestáns továbbélése rendkívül szemlé­letesen jelenik meg a Tárgyak, mint tanúk című vitrinben – szembetűnő a különbség a korábbi időkből, katolikusoktól átvett li­turgikus eszközök és a már az öndefiníció útján járó, tudatosan protestáns református vagy evangélikus gyülekezetek számára készített tárgyak között. Ebben a teremben kaptak helyet a reformáció két „radikáli­sabb” irányzatához, vagyis az unitáriusok­hoz és az anabaptistákhoz köthető kannák, kódexek és kerámiák. Természetesen a törökkel való együttélés egyháztörténeti, egyházpolitikai hatásai is megjelennek az Ige-Időkben: ennek legérdekesebb doku­mentumai a már említett, turbántakaróból kialakított úrasztali terítő és az 1570 körül született török ferma a gyöngyösi temp­lomok használatának felekezetek közötti megosztásáról. Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi Ferenc és Thurzó György protestantizmu ­sát, mecénási tevékenységét mutatja be a harmadik terem, középpontban a két gyönyörű fedeles kupával az Esterházyak kincstárából. A negyedik és az ötödik egy­ség a reformáció művelődéstörténeti hatá­sait szemlélteti a Kárpát-medencében. Itt kapott helyet a soproni perselyláda, Hu ­szár Gál énekeskönyve, a mai napig mű ­ködő torvaji orgona, Szabó Magda írógépe, Bibó István szalagos magnója vagy Ottlik Géza asztali órája is. A kivezető folyosón Benczúr Emese képzőművész munká­ja vonja magára a figyelmünket – a több ezer láncból megalkotott függöny felirata (RAGYOGJ) egyben a kiállítás üzenete is. A modernitás nemcsak az imént említett műalkotásban, de az alkalmazott techniká­ban is megmutatkozik. A tárlat több pont­ján is találunk olyan digitális tartalmakat, melyek a jobb értelmezést, a korszerű is­meretátadást segítik. A fiatalabb korosztály körében különösen kedvelt az az alkalma­zás, amely Hans Kemmer: A Megváltás al ­legóriája című képét a három főalak, vagyis az egyszerű bűnös és a két tanító párbe­szédeként interpretálja. Emellett a Kár­pát-medence protestáns gyülekezeteinek lehetőségük nyílik arra, hogy egy digitális térkép segítségével röviden bemutatkoz­zanak. Az Igeképző pedig mindenkinek ad egy kis útravalót, amit a látogató el is küldhet magának e-mailben: attól függően, hogy milyen alakzatot rajzol a monitorra, kap egy kulcsszót és egy rövid idézetet a Bibliából aznapra. A finisszázshoz közeledve már egyér­telműen látszik, hogy az Ige-Idők: A re­formáció 500 éve című kiállításunk mind kialakításában, mind tematikájában, mind pedig üzenetében rendkívül egyedi, és ép­pen ezért számos, olykor nem várt szakmai kihívás elé állította a múzeumi munkatár­sakat is. A legnagyobb feladatnak a kiállí­tás kapcsán a különféle, a gyülekezetek és a szakma részéről egyaránt megnyilvánu­ló prekoncepciók árnyalása bizonyult, de szintén nehézségekbe ütközött a 21. szá­zad emberének bevonzása a kiállításba. A tárlatvezetés mindkét esetben hasznos megoldást jelent – éppen ezért a látogatók szabadon eldönthetik, hogy a rövidebb vagy a hosszabb verziót választják. Emel­lett – főleg a szakmai igények kielégítésére – előre meghirdetett kurátori szakvezeté­sek is várják az érdeklődőket. Az Ige-Idők rendkívül komplex tar­talma a lehetőségek tárházát kínálja a kísérő programok szervezéséhez. Szabó A Nagydisznódról származó ostensorium a katolikus funkciójú tárgyak protestáns használatban való továbbéléséről tanúskodik Az öndefiníció útján előrehaladva átalakul a protestáns liturgikus tárgyi kultúra is

Next

/
Thumbnails
Contents