Budapest, 2017. (40. évfolyam)
10. szám, október - Prohászka László: A NAGY HÁBORÚ - Emlékjelek a hadak útján
BUDAPEST 2017 október 12 ról a Művészet és a Magyar Iparművészet folyóirat is jelentős terjedelmű nekrológot közölt. Hamvait hazahozták, és 1916. május 24-én a Kerepesi úti temetőben helyezték nyugalomra (sírját azóta felszámolták). A fehér márványból készített emléktábla – amelynek fényképét 1929-ben a Magyar Művészet és az Új Idők folyóirat publikálta – szerencsésen átvészelte mind a háború, mind a politika viharait, és ma is teljes épségben, eredeti helyén áll. A múzeum megmentette Nem ez történt a Magyar Nemzeti Múzeum első világháborús hősi emléktáblájával, amelyet 1945 után eltávolítottak helyéről. A múzeum munkatársa, Debreczeni-Droppán Béla történész, fő muzeológus hosszas kutatómunka után lelt rá a közgyűjtemény Daróci úti külső raktárában. Plasztikai díszítése, a bronzból öntött rohamsisak, babérkoszorú és pálma ág szerencsére teljes épségben megmaradt. 2015-ben a múzeum szakrestaurátorai, Antal Marianna és Szőke Gábor állították helyre. A hiányzó párkányzati elemet Nagy Gábor tóalmási kőfaragó mester készítette. Az emléktáblát a főlépcső Kálvin tér felé eső külső oldalfalán helyezték el, és 2015. december 10-én avatták fel. Az eseményen dr. Csorba László főigazgató mondott be szédet, majd az intézmény két korábbi vezetője, dr. Fodor István és dr. Gedai István nyugalmazott főigazgatók leplezték le. Felső részét a bronzból öntött, felújított dombormű – rohamsisak, babérkoszorú és pálmaág – díszíti. A fehér márványtábla aranyozott felirata: Dr KEREKES PÁL NEMZETI MÚZEUMI SEGÉDŐR Dr HUPKA ÖDÖN NEMZETI MÚZEUMI GYAKORNOK BIRÓ SÁMUEL NEMZETI MÚZEUMI ALTISZT HŐSI EMLÉKÉNEK 1914 – 1918. Debreczeni-Droppánnak sikerült azonosítania és a múzeum honlapján közzé tennie az elesettekre vonatkozó adatokat. A 24 évesen császárvadászként az északi fronton elesett dr. Kerekes Pál az érem tudomány és a klasszika-filológia nagyra hivatott szakembere volt. Dr. Hupka Ödön, a Széchényi Könyvtár dolgozója élete 30. évében, 1915-ben Galíciában halt hősi halált. Bíró Sámuel múzeumi altiszt 1915-ben esett el a fronton. Azt is sikerült kideríteni, hogy az emléktáblát 1927-ben avatták, és eredetileg valahol az épületen belül volt elhelyezve. A felállítás éve azért is különösen fontos, mert az emlékjel nem szerepel egyik budapesti szoborkataszterben sem. Amellett, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum minden dicséretet megérdemel az emlékező értékmentésért, engedtessék meg annyi szubjektív észrevétel, hogy a nemesen szép márványtábla méltó helye inkább – a Szépművészeti Múzeumhoz lévő társához hasonlóan – az épület belső terében lenne. De a két emlékjelet nézve az is tény, mindkét vezető budapesti múzeumunk méltó és színvonalas alkotással emlékezett meg a Nagy Háborúban elesett munkatársairól. ●
