Budapest, 2017. (40. évfolyam)

9. szám, szeptember - Nyitott levéltár – a budapestiek szolgálatában

BUDAPEST 2017 szeptember 26 – Levéltárunk már több mint egy évtizede igen jó kapcsolatokat ápol számos határon túli levéltárral, amelyekben a magyar múlt­ra, fontos történelmi eseményekre vonatko­zó értékes dokumentumok találhatók. Élő kapcsolatunk van például a kassai, az újvi­déki, a szabadkai és a zentai intézménnyel is. Természetesen nemcsak hajdan hazánk­hoz tartozott városok levéltáraival, hanem többek között a prágaival és a bécsivel is együttműködünk. A hivatalosan a Kárpátaljai Területi Ál­lami Levéltár Beregszászi Osztályának ne­vezett testvérintézményünk nagyon rossz körülmények között, egy 19. századi bör­tönépületben működik, tehát itt igen nagy szükség volt a segítségünkre. A fűthetetlen épületbe még a kézmosó vizet is kívülről, tartályokban kellett behozni. A magyar kormány segítségével meg­kezdődött az épület felújítása, levéltárunk pedig a kétlépcsős projekt során a szakmai munka körülményeinek, feltételeinek ja­vításában, illetve megteremtésében, vala­mint a levéltári anyag rendszerezésében és megóvásában működött közre, a Kül­gazdasági és Külügyminisztérium mind­összesen 58 és fél millió forintos és a fő­városi önkormányzat több mint kétmillió forintos támogatásának felhasználásával. A faállványokat korszerű fémállványok­ra cseréltük, tárolódobozokat is vittünk magunkkal, valamint restauráltuk és di­gi talizáltuk azt a kataszteri térképanya­got, amelyet a beregszászi kollégák életük kockáztatásával mentettek ki egy leszakadt mennyezetű raktárból. Ez az anyag a hun ­garicana.hu, illetve a mapire.eu weboldala ­kon a nagyközönség számára is hozzáfér­hető. A munkát a Magyarországról hozott eszközökkel és anyagokkal több hónapon keresztül végezték kollégáink, közben az ottani levéltárosokat is betanítva a mun­kafolyamatokra. Ez a betanítás természe­tesen nem holmi hierarchikus tanár-diák viszonyt, hanem szoros kollegiális, bará­ti jellegű együttműködést jelent, amely a projekt zárása után is folytatódik. A projekt második lépcsőjében digitali­záltuk többek között az 1921-es csehszlo­vákiai népszámlálás anyagát (Kárpátalja ekkor Ruszinszko néven Csehszlovákia harmadik országrésze volt), amely igen rossz állapotban volt. A digitalizálás nél­kül néhány éven belül kutathatatlanná vált volna az anyag, pedig igen érdekes szociológiai és nemzetiségi adatsorokat tartalmaz, felerészben magyar nyelven. Régebbi dokumentumokat, pl. felbecsül­hetetlen értékű középkori okleveleket és királyi leiratokat is digitalizáltunk. Érde­mes megemlíteni, hogy a beregszászi levél­tár legrégebbi dokumentuma egy 1391-es, Zsigmond király által a munkácsiak részére kiállított oltalomlevél. Határon túli együttműködéseink közül feltétlenül említésre méltónak tartom még, hogy sikerült digitalizálnunk és a Hungari­cana portálon közzétennünk a Kassai Mű­szaki Múzeum építészeti tervtárának anya­gát, amelyben budapesti tervrajzok, például Pecz Samu alkotásai is megtalálhatók. Ez az anyag akkor került Kassára, amikor a város az első bécsi döntés nyomán visszakerült Magyarországhoz, s a kormány ott akart egy nagyszabású műszaki múzeumot létre­hozni. A Budapestről odaszállított tárgyak és dokumentumok képezik ma is a Szlovák Műszaki Múzeum törzsanyagát. A tervtár dokumentumai azonban évtizedekig egy lezárt raktárban voltak, amihez a két intéz­mény együttműködésének keretében most hozzáférhettek a BFL szakemberei. A fent említett Hungaricana portál szá­mos magyarországi és néhány határon túli Nyitott levéltár – a budapestiek szolgálatában A közelmúltban sikerrel fejeződött be annak a projektnek a második üteme, melynek során Budapest Főváros Levéltára (BFL) képzett szakemberek és tárgyi eszközök rendelkezésre bocsátásával működött közre a bereg­szászi levéltár értékes dokumentumainak állagmegóvásában és a levéltár látogatóbarát fejlesztésében. Ebből az alkalomból beszélgettünk Dr. Kenyeres István címzetes egyetemi tanárral, a BFL főigazgatójával. fotó: Sebestyén László

Next

/
Thumbnails
Contents