Budapest, 2017. (40. évfolyam)
9. szám, szeptember - Nyitott levéltár – a budapestiek szolgálatában
BUDAPEST 2017 szeptember 26 – Levéltárunk már több mint egy évtizede igen jó kapcsolatokat ápol számos határon túli levéltárral, amelyekben a magyar múltra, fontos történelmi eseményekre vonatkozó értékes dokumentumok találhatók. Élő kapcsolatunk van például a kassai, az újvidéki, a szabadkai és a zentai intézménnyel is. Természetesen nemcsak hajdan hazánkhoz tartozott városok levéltáraival, hanem többek között a prágaival és a bécsivel is együttműködünk. A hivatalosan a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár Beregszászi Osztályának nevezett testvérintézményünk nagyon rossz körülmények között, egy 19. századi börtönépületben működik, tehát itt igen nagy szükség volt a segítségünkre. A fűthetetlen épületbe még a kézmosó vizet is kívülről, tartályokban kellett behozni. A magyar kormány segítségével megkezdődött az épület felújítása, levéltárunk pedig a kétlépcsős projekt során a szakmai munka körülményeinek, feltételeinek javításában, illetve megteremtésében, valamint a levéltári anyag rendszerezésében és megóvásában működött közre, a Külgazdasági és Külügyminisztérium mindösszesen 58 és fél millió forintos és a fővárosi önkormányzat több mint kétmillió forintos támogatásának felhasználásával. A faállványokat korszerű fémállványokra cseréltük, tárolódobozokat is vittünk magunkkal, valamint restauráltuk és digi talizáltuk azt a kataszteri térképanyagot, amelyet a beregszászi kollégák életük kockáztatásával mentettek ki egy leszakadt mennyezetű raktárból. Ez az anyag a hun garicana.hu, illetve a mapire.eu weboldala kon a nagyközönség számára is hozzáférhető. A munkát a Magyarországról hozott eszközökkel és anyagokkal több hónapon keresztül végezték kollégáink, közben az ottani levéltárosokat is betanítva a munkafolyamatokra. Ez a betanítás természetesen nem holmi hierarchikus tanár-diák viszonyt, hanem szoros kollegiális, baráti jellegű együttműködést jelent, amely a projekt zárása után is folytatódik. A projekt második lépcsőjében digitalizáltuk többek között az 1921-es csehszlovákiai népszámlálás anyagát (Kárpátalja ekkor Ruszinszko néven Csehszlovákia harmadik országrésze volt), amely igen rossz állapotban volt. A digitalizálás nélkül néhány éven belül kutathatatlanná vált volna az anyag, pedig igen érdekes szociológiai és nemzetiségi adatsorokat tartalmaz, felerészben magyar nyelven. Régebbi dokumentumokat, pl. felbecsülhetetlen értékű középkori okleveleket és királyi leiratokat is digitalizáltunk. Érdemes megemlíteni, hogy a beregszászi levéltár legrégebbi dokumentuma egy 1391-es, Zsigmond király által a munkácsiak részére kiállított oltalomlevél. Határon túli együttműködéseink közül feltétlenül említésre méltónak tartom még, hogy sikerült digitalizálnunk és a Hungaricana portálon közzétennünk a Kassai Műszaki Múzeum építészeti tervtárának anyagát, amelyben budapesti tervrajzok, például Pecz Samu alkotásai is megtalálhatók. Ez az anyag akkor került Kassára, amikor a város az első bécsi döntés nyomán visszakerült Magyarországhoz, s a kormány ott akart egy nagyszabású műszaki múzeumot létrehozni. A Budapestről odaszállított tárgyak és dokumentumok képezik ma is a Szlovák Műszaki Múzeum törzsanyagát. A tervtár dokumentumai azonban évtizedekig egy lezárt raktárban voltak, amihez a két intézmény együttműködésének keretében most hozzáférhettek a BFL szakemberei. A fent említett Hungaricana portál számos magyarországi és néhány határon túli Nyitott levéltár – a budapestiek szolgálatában A közelmúltban sikerrel fejeződött be annak a projektnek a második üteme, melynek során Budapest Főváros Levéltára (BFL) képzett szakemberek és tárgyi eszközök rendelkezésre bocsátásával működött közre a beregszászi levéltár értékes dokumentumainak állagmegóvásában és a levéltár látogatóbarát fejlesztésében. Ebből az alkalomból beszélgettünk Dr. Kenyeres István címzetes egyetemi tanárral, a BFL főigazgatójával. fotó: Sebestyén László
