Budapest, 2017. (40. évfolyam)
9. szám, szeptember - BLOGBARÁTOK - Csillaghullás
BUDAPEST 2017 szeptember 4 A planetárium kettős fogalom: egyik jelentésében a speciális vetítőberendezésre, másik jelentésében az azt tartalmazó egész építményre utal. A planetárium boltozatos mennyezetére vetítik ki a csillagos eget bemutató képet. A Planetárium tehát egyfajta mesterséges univerzum. A legkorábbi változatok még csak egy-egy gömb belsejébe felfestve mutatták a csillagok állását. A nagy előrelépést Walter Bauersfeld nek, a jénai Carl Zeiss művek főmérnökének köszönhetjük. Ő találta ki, hogy egy gömbfelület belsejébe vetítsék a csillagokat, olyan vetítőgéppel, amely egyszerre többfelé is tudja mozgatni a vetített képet. 1923-ban a müncheni Deutches Museumban állították fel az első ilyen szerkezetet, ez jó három évtizeden át működött. Magyar előzmények Az 1920-as években Tass Antal , a Sváb-he gyi csillagvizsgáló igazgatója vetette fel egy hazai planetárium építését, de ebből nem lett semmi. Kulin György csillagász szor galmazására a Honvédelmi Minisztérium rendelte meg az első hazai példányt, de az 1944-ben Budapestre került Zeiss-II. készülék nem volt hosszú életű. A bombázások miatt visszaküldték a határra, de a háborús, zűrzavaros időben nyomtalanul eltűnt. Így aztán az eredeti cél, a pilóták éjszakai navigálásának oktatása, nem valósult meg. A világűr az ötvenes-hatvanas években került a közérdeklődés középpontjába. 1957-ben lőtték fel az első szputnyikot, aztán jött Gagarin űrutazása és Armstrong személyé ben az első ember a Holdon. Az űrkutatás, a csillagászat a hétköznapokba is eljutott. Amatőr csillagász szakkörök indultak, Föld és Ég címmel folyóirat indult 1966-ban stb. Kulin György az ötvenes években a Margitszigetre álmodott planetáriumot, de abból nem lett semmi, csakúgy, mint a hatvanas években a Gellért-hegyre tervezettből. (A gellérthegyi építkezés ugyanis a sziklás talajon költséges építészeti eljárásokat igényelt volna.) Szintén Kulin György kezdeményezésére a BNV-n mutattak be egy Zeiss kisplanetáriumot, amely ezután 1961-ben a Vidámparkba került. Évi kb. 55 ezer fős látogatottsággal az egyik vezető szenzáció volt akkoriban. A „panoptikum” az óriáskerék segédüzemeként működött; a planetárium előadói óriáskerék-segédkezelőként szerepeltek a bérlistán. Ez 1968-ig működött, és egy ZKP-1 Medium típusú vetítőt használt, amelyet 1968-ban szétszereltek, és 1971 végén (más forrás szerint 1975-ben) Pécsre vittek az ottani TIT stúdióba. A hatvanas években Kecskemétre érkezett egy hasonló készülék. Az országban fejlődésnek indult a csillagászat: megépült a piszkéstetői obszervatórium, a bajai állomás és a budapesti obszervatórium a Normafa közelében. Kibővítették a Debreceni Napfizikai Obszervatóriumot és a miskolci Uránia Csillagvizsgálót. Bár a megfelelő érdeklődés és a technológia is megvolt, a magas beruházási költség sokáig hátráltatta a budapesti planetárium megépítését. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 1966-ban rendelte meg a készüléket, amely 1969-ben meg is érkezett, ám épület híján sokáig raktárban állt. 1971. szeptember 1-jén született meg a döntés a végleges helyszínről, amikor a főváros képviselői, a tervezők, valamint a Planetárium Bizottság képviselői helyszíni szemlén döntöttek a Népliget mellett. A közterület-felhasználási, valamint beépítési terveket 1972-ben készítették el a Műegyetem Magasépítési Tanszékén. Lux László professzor és Tömöry Tamás adjunktus tervei alapján fogtak neki az építkezésnek. Műszaki kihívás Az alapozás 1975 elejére készült el, majd május 28-án helyezték el az épület alapkövét. Ebben elhelyezték az Alapító Okmány egy példányát, korabeli napilapokat, a TIT ez alkalomra készült kiadványát, a fontosabb tervrajzok egy-egy példányát, az épület makettjéről készített diapozitívokat, és minden fémpénzből 1–1 darabot, és az alapkőletétel meghívójának egy példányát. A fémhenger a főműszertől kb. 2 méternyire került az alapozás betonjába. Az építkezés fontos állomása volt a kupola megépítése. Húsz darab, egyenként kéttonnás tartóívet emeltek daruval a henger alakú körfalra – ilyen munkálat korábban nem volt az országban. A kupolát szigetelték, majd rézlemezekkel burkolták, kb. 1200 négyzetméter felületen. A kupola átmérője 26 méter, magassága 18 méter. Vázát a húsz tartóív, ezek merevítő ívei és keresztívei képezik. A kupolát tartó, illet-Csillaghullás Papp Géza, fovarosi.blog.hu 1977. augusztus 20-án tartották a nyitó előadást, így már negyven éves a Népligetben álló Planetárium. De mi is az a planetárium? És miért zárt be? BLOGBARÁTOK
