Budapest, 2017. (40. évfolyam)

9. szám, szeptember - BLOGBARÁTOK - Csillaghullás

BUDAPEST 2017 szeptember 4 A planetárium kettős fogalom: egyik je­lentésében a speciális vetítőberendezésre, másik jelentésében az azt tartalmazó egész építményre utal. A planetárium boltozatos mennyezetére vetítik ki a csillagos eget be­mutató képet. A Planetárium tehát egyfaj­ta mesterséges univerzum. A legkorábbi változatok még csak egy-egy gömb belse­jébe felfestve mutatták a csillagok állását. A nagy előrelépést Walter Bauersfeld nek, a jénai Carl Zeiss művek főmérnökének kö­szönhetjük. Ő találta ki, hogy egy gömbfe­lület belsejébe vetítsék a csillagokat, olyan vetítőgéppel, amely egyszerre többfelé is tudja mozgatni a vetített képet. 1923-ban a müncheni Deutches Museumban állí­tották fel az első ilyen szerkezetet, ez jó három évtizeden át működött. Magyar előzmények Az 1920-as években Tass Antal , a Sváb-he ­gyi csillagvizsgáló igazgatója vetette fel egy hazai planetárium építését, de ebből nem lett semmi. Kulin György csillagász szor ­galmazására a Honvédelmi Minisztérium rendelte meg az első hazai példányt, de az 1944-ben Budapestre került Zeiss-II. készü­lék nem volt hosszú életű. A bombázások miatt visszaküldték a határra, de a hábo­rús, zűrzavaros időben nyomtalanul eltűnt. Így aztán az eredeti cél, a pilóták éjszakai navigálásának oktatása, nem valósult meg. A világűr az ötvenes-hatvanas években került a közérdeklődés középpontjába. 1957-ben lőtték fel az első szputnyikot, aztán jött Gagarin űrutazása és Armstrong személyé ­ben az első ember a Holdon. Az űrkutatás, a csillagászat a hétköznapokba is eljutott. Amatőr csillagász szakkörök indultak, Föld és Ég címmel folyóirat indult 1966-ban stb. Kulin György az ötvenes években a Mar­gitszigetre álmodott planetáriumot, de ab­ból nem lett semmi, csakúgy, mint a hatva­nas években a Gellért-hegyre tervezettből. (A gellérthegyi építkezés ugyanis a sziklás talajon költséges építészeti eljárásokat igé­nyelt volna.) Szintén Kulin György kezde­ményezésére a BNV-n mutattak be egy Zeiss kisplanetáriumot, amely ezután 1961-ben a Vidámparkba került. Évi kb. 55 ezer fős látogatottsággal az egyik vezető szenzáció volt akkoriban. A „panoptikum” az óriás­kerék segédüzemeként működött; a plane­tárium előadói óriáskerék-segédkezelőként szerepeltek a bérlistán. Ez 1968-ig műkö­dött, és egy ZKP-1 Medium típusú vetítőt használt, amelyet 1968-ban szétszereltek, és 1971 végén (más forrás szerint 1975-ben) Pécsre vittek az ottani TIT stúdióba. A hatvanas években Kecskemétre érkezett egy hasonló készülék. Az országban fejlő­désnek indult a csillagászat: megépült a piszkéstetői obszervatórium, a bajai állo­más és a budapesti obszervatórium a Nor­mafa közelében. Kibővítették a Debreceni Napfizikai Obszervatóriumot és a miskol­ci Uránia Csillagvizsgálót. Bár a megfelelő érdeklődés és a technológia is megvolt, a magas beruházási költség sokáig hátráltat­ta a budapesti planetárium megépítését. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) 1966-ban rendelte meg a készüléket, amely 1969-ben meg is érkezett, ám épület híján sokáig raktárban állt. 1971. szeptember 1-jén született meg a döntés a végleges hely­színről, amikor a főváros képviselői, a terve­zők, valamint a Planetárium Bizottság képvi­selői helyszíni szemlén döntöttek a Népliget mellett. A közterület-felhasználási, valamint beépítési terveket 1972-ben készítették el a Műegyetem Magasépítési Tanszékén. Lux László professzor és Tömöry Tamás adjunktus tervei alapján fogtak neki az építkezésnek. Műszaki kihívás Az alapozás 1975 elejére készült el, majd május 28-án helyezték el az épület alapkö­vét. Ebben elhelyezték az Alapító Okmány egy példányát, korabeli napilapokat, a TIT ez alkalomra készült kiadványát, a fonto­sabb tervrajzok egy-egy példányát, az épü­let makettjéről készített diapozitívokat, és minden fémpénzből 1–1 darabot, és az alap­kőletétel meghívójának egy példányát. A fémhenger a főműszertől kb. 2 méternyire került az alapozás betonjába. Az építkezés fontos állomása volt a kupo­la megépítése. Húsz darab, egyenként két­tonnás tartóívet emeltek daruval a henger alakú körfalra – ilyen munkálat korábban nem volt az országban. A kupolát szige­telték, majd rézlemezekkel burkolták, kb. 1200 négyzetméter felületen. A kupola átmérője 26 méter, magassága 18 méter. Vázát a húsz tartóív, ezek merevítő ívei és keresztívei képezik. A kupolát tartó, illet-Csillaghullás Papp Géza, fovarosi.blog.hu 1977. augusztus 20-án tartották a nyitó előadást, így már negyven éves a Népligetben álló Planetárium. De mi is az a planetárium? És miért zárt be? BLOGBARÁTOK

Next

/
Thumbnails
Contents