Budapest, 2017. (40. évfolyam)
8. szám, augusztus - FÉNYÍRDA - Titkos udvarok - Sebestyén László fotósorozata
BUDAPEST 2017 augusztus 16 BUDAPEST 16 BUDAPEST 16 BUDAPEST 16 BUDAPEST 2017 augusztus 16 Divat volt valaha a képes újságoknál, hogy poszterminőségben adtak közre egy-egy felvételt, rendszerint valamely sztárról (akkor még így hívták a celebeket). Ezt a hagyományt újítjuk fel most, a magunk nyelvén fogalmazva persze: Sebestyén László felvételeivel. Fa dobozos, lábon álló, fekete-fehér felvételekre alkalmas „Klösz”-kamerájával a pazar pesti és budai paloták udvarait örökítette meg. V., Alkotmány utca 16. – Bihari János utca 1–3. A bérház Alkotmány utcai homlokza tán felirat hirdeti: „Budapest főváros által ajándékozott telken építette a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézete MDCCCXC” Falk Mik sa (1828–1908) az 1881-ben alakult intézet elnöke és Heltai Ferenc (1863–1954) titkár 1889. május 30-án kérte meg az építési engedélyt. A Vasárnapi Ujság május 26-án tudósított az építkezésről, a munkában résztvevő iparosok árengedményéről: „Quittner Zsigmond műépítész a jótékony célra való tekintetből díj nélkül készítette el a négyemeletes palota terveit”. 1890. augusztus 1-jére ígér ték az átadást, de már július 25-én kiadták a lakhatási engedélyt a négy- és félemeletes házra, amelyben 109 szobát, 5 alkóvot, 28 előszobát, 22 konyhát, 28 éléskamrát, 3 boltot, 2 mosókonyhát, 19 fürdőszobát és 1 mángorló kamrát alakítottak ki. A két utca találkozásánál lévő kör alaprajzú földszinti teret és a mellékutcai oldalt vendéglőként hasznosították. Quittner Zsigmond (1857–1918) a Lipótváros Szabadság tértől északra eső területén egy időben két városképi jelentőségű sarokházat alkotott. A Nyugdíjintézet bérházától északra, a Markó és a Bihari János utca találkozásánál az Önkéntes Mentőegylet kétemeletes székháza sarokrészét lemetszette, és oromzattal kiemelte. Funkcionális, tiszta képű épület született. A Nyugdíjintézet bérházának a külsejével is meg kellett nyernie a leendő bérlőket. Az építész a lekerekített részt kupolával koronázta, amellyel az épület és a városi tér e szakasza is hangsúlyossá vált. (H. V.) ● Titkos udvarok Sebestyén László fotósorozata FÉNYÍRDA
