Budapest, 2017. (40. évfolyam)
8. szám, augusztus - Róka Zsuzsa: Világszám lehet: sokadalmi nevezetesség újratöltve
BUDAPEST 2017 augusztus 8 Csaknem 19 hektárjával az Állatkert egybefüggő fejlesztési területté lett a Városligetben, amelyen lendületesen halad a Persányi Miklós főigazgató által mozgatott, idestova negyedszázados modernizálási és környezetalakítási folyamat. A zoológiai-botanikai szempontok, a kulturális értékőrzés és az ismeretközvetítés, az oktatás szempontjai egyaránt fontosak. Vagyis együtt, egyszerre akarjuk folytatni a százötven éves állatkertészet és a 19. század végi millenniumi ünnepségek nyomán történetivé lett mutatványosság, szórakoztatás és pihenés itteni hagyományait, modernizálva és további évtizedekre előretekintve. Amióta 1994-ben kineveztek főigazgatónak, a két legszorongatóbb baj a hely hiánya és az Állatkert jórészt örökölt elhasználtsága volt. A szomszédos, ugyancsak fővárosi intézményt, a Vidámparkot pedig, amely a mostani területünk „derekától” kezdődött, az elöregedés és a megváltozott igényű közönség elpártolása nyomasztotta, vele milliárdos eladósodás és a vágyott magánbefektetők érdektelensége. Míg mi az Állatkertben még nehézségeink közepette is megtartottuk évi egymilliós látogatószámunkat, hála fokozatos és folyamatos fejlesztéseinknek, addig a Vidámparknak a hajdani másfél milliónyi látogatója helyett a vége felé mindössze negyedmilliója maradt. A területet pedig – a mutatványos szakma meghaladni nem tudott szezonalitása miatt – csak áprilistól októberig használhatta a közönség, fél évig zárva voltak a kapuk. A Fővárosi Közgyűlés végül bölcs és logikus döntést hozott, és ebben Tarlós István főpolgármester érdemei elévülhetetlenek: 2014 februárjában bezárták a ráfizetéses és megújulni nem tudó Vidámparkot, a területét pedig, amelyen persze sokaknak támadt volna kedve plázát, lakóparkot, szállodát vagy vigalmi negyedet gründolni, szerencsére átadták az Állatkertnek. Átmeneti jelleggel, két évre ott alakítottuk ki a Holnemvolt Parkot, „állatkertesítve” a vidámparki örökség még használható elemeit, köztük a műemlék körhintát és a hullámvasutat. Aztán 2015 elejétől, amikor kormánydöntés adott a Fővárosénál nagyságrenddel nagyobb fejlesztési pénzforrásokat az Állatkertnek, egy immár hosszú távú és mélyreható fejlesztés csomagtervének részleteit kezdtük összerakni az egyesített területen. Ami egyébként – reményeink szerint – még tovább nőhet: a Széchenyi-fürdővel átellenben a területünket most csaknem kettévágó, 1971-ben emelt cirkusz helyett kormányhatározat szerint új cirkuszművészeti központ létesül, de máshol. Ha az megépül, várhatóan pár éven belül, akkor a mai cirkusz telkét fél éven belül át kell adni az Állatkertnek. Ott pedig, az Europa Nostra díjas Elefántháztól az Europa Nostra díjas Körhintáig nagyon pozitív városképi változásban bízhatunk. Informatív honlapjukon vagy jegesmedvés-tigrises prospektusukat kihajtva színpompás állatkerti térképet láthatunk, amelyen azonban még szürkén szerénykedik nemcsak a cirkusz, hanem mögötte az Állatkert gazdasági udvarként használt, a közönség elől egy évszázadon át elzárt sávja is. Éppen itt, a Széchenyi-fürdővel szembeni végtelenül értékes ponton pazarlásnak éreztem fenntartani a szakmailag mégoly lényeges, ám közönségkapcsolati szempontból passzív háttérfunkciókat – az idén februárban át is költöztettük őket az „óriáskifli” legkülső peremére, a Hungária körút és a vasút találkozásához. És így a nagyon helyes, de funkcióiban mégis eléggé prózai gazdasági udvarból izgalmas várudvar lesz, méghozzá ez év végére. 2018 Világszám lehet: sokadalmi nevezetesség újratöltve szöveg: Róka Zsuzsa, fotó: Sebestyén László Óriáskifliként nyújtózhat végig a Fővárosi Állat- és Növénykert a Városliget mellett a Dózsa György úti „talptól” a Hungária körútig, miután történelmi területének jórészét visszakapta. Az utóbbi 105 évben megszokott, alig 11 hektáros kert a háromnegyedével megnőtt, ötödakkorára, mint maga a Liget – ennek sokféle következményével. Dr. Persányi Miklóssal beszélgettünk.
