Budapest, 2017. (40. évfolyam)
8. szám, augusztus - Szántó András: Kiállítási idegenforgalom itthon és idegenben
BUDAPEST 2017 augusztus 5 • Budapesten a hordárok, bérkocsik díjtáblázatai (még a „Lóversenyre kivitel” díjszabása is benne van!); • Elszállásolás a fővárosban (volt erre a célra felállított Lakásiroda hálózat!), szállodák jegyzéke árakkal; • Budapest fürdői, Sörházak és vendéglők, Kávéházak, Színházak jegyzéke stb. A következő részben Budapest nevezetességei, múzeumok, látnivalók szerepelnek, majd javaslatok a kisebb-nagyobb kirándulásokra. A III. fejezet már a kiállításról szóló nagyon részletes ismertető az előzményektől kezdve az egyes pavilonok részletes leírásáig. A könyvecske negyedik része (a 221. oldaltól a 304. oldalig) magyar, főleg budapesti cégek hirdetéseiből áll. Tartozékként természetesen a kiállítás részletes, kihajtható térképe is mellékelve van. Millenniumi Kiállítás, Budapest 1896. A Millennium megünneplésére óriási előkészületekkel és a korábbinál sokkal nagyobb felhajtással került sor. Egész Budapest a kiállítás lázában égett, az idegenforgalomban soha nem látott vendégáradat és vendéglátási dömping jelentkezett. A kiállítás megnyitóján május 2-án szinte a teljes uralkodói ház, a Habsburg család megjelent, de egyes tagjai a későbbi kiállításokra, rendezvényekre is ellátogattak. (A megnyitó plakátját Basch Árpád tervezte, Budapesten és Bécsben több száz darabot ragasztottak ki belőle az esemény előtti hetekben.) A későbbi látogatottságról néhány adat: Június 24-én érkezett meg a kiállítás egymilliomodik látogatója, egy Nyárádszeredára valósi székely asszony, Ács Ferencné . A jegyirodától egy női aranyórát kapott emlékül. Július 8-án a Godard -féle légha jó (mely a bemutatott plakáton is látható) már a 638. felszállásnál tartott. A Révai Lexikon a teljes látogatói létszámot 5800000-re teszi, melyben sajnos a hazai, budapesti és vidéki, illetve a külföldi jegyvásárlók nincsenek elkülönítve. Az 1896-os eseményekről és a kiállításról rendkívül sok kiadvány, füzet, újságcikk és részletes leírás megjelent. Az idegenforgalmi hatásokról két jellemző momentum: a budapesti szállodák tele voltak vendégekkel, illetve a Vendéglősök és a Kávésok ipartestületei év végi jelentéseikben (az előtte-utána megszokott siránkozások helyett) igen nagy forgalomról számoltak be. Nemzetközi Sütő-, Czukrász- és Rokonipari Kiállítás 1907. Jelentős idegenforgalmi, gasztronómiai esemény volt Budapesten ez a kiállítás. Az összes hazai neves cukrászmester vagy cég természetesen megjelent, de mellettük az ismert külföldi résztvevők is, például Pischinger Bécsi ostyagyára; Antonin Carê me Párizsból (akinek „Le Pâtissier royal” c. könyve ma is alapmű a cukrászok számára); nürnbergi mézeskalácsosok; dán sütőüzemek stb. Az eseményről a korabeli sajtó nagy terjedelemben tudósított, itt egy rövidebb hírt idézünk: „Külsejében tetszetős, belső értéké ben pedig a legszélesebb körök érdeklődésére számot tartó kiállítás nyílott meg a városligeti Iparcsarnokban. Nemzetközi sütő, cukrász- és rokonipari kiállítást rendeztek a csarnok óriási helyiségeiben és az azt környező elzárt területen. A kiállítás egyik fő fontossága abban rejlik, hogy a kiállítók nyersterményeink itthon való feldolgozásának igyekeznek szolgálatot tenni. További fontos hivatása a kiállításnak az, hogy a sütő és czukrász-iparosokat megismertesse ennek az iparágnak modern haladó irányaival. Kiterjeszkedik a kiállítás a sütőipar által fogyasztott mellékterményekre, gépek és egyéb eszközök bemutatására, a mézeskalácsos iparra, továbbá a tészta- és teasütemény gyártására. A kiállítást József főherceg – aki nejével, Auguszta főhercegnővel jelent meg – nyitotta meg.” A mindenki számára vonzó témakör eredménye olyan mértékű hazai és külföldi látogatottság volt, hogy szállodáink és fiákereseink sem panaszkodhattak a forgalomra. A Millenniumi Kiállítás légballonos plakátja (litográfia-képeslap, 1896) Nemzetközi sütő-, cukrász- és rokonipari kiállítás, Budapest 1907
