Budapest, 2017. (40. évfolyam)
7. szám, július - Nagy Lea: Budapest-árral szemben, hátra - Gács János: Gordon Zsigmond ifjúsága
BUDAPEST 2017 július 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fejezetei részeként jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink a könyv segítségével értőbb szemmel, több tudással és nagyobb élvezettel nézik majd a magyar filmművészet nagyszerű alkotásait. Ára: 3500 Ft GELENCSÉR GÁBOR: MAGYAR FILM 1.0 Holnap Kiadó Nyáry Krisztián tizennégy kul túrtörténeti miniesszéje a játék témakörében magyar írókról, művészekről, szerencselovagokról, valamint egy CD Kováts Kriszta dalaival, Fábri Péter dalszövegeivel. ,,Vannak észjátékok, amelyeket a legnagyobb érzelmek mozgatnak.” (Nyáry Krisztián) Ára: 3490 Ft KOVÁTS KRISZTA – NYÁRY KRISZTIÁN: JÁTÉKOK ÉS SZERELMEK Corvina Kiadó SALY NOÉMI (SZERK.) GELLÉRTHEGY. BUDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK III. Fekete Sas Kiadó Aki Budapesten romantikát keres, az biztosan erre veszi az irányt. De az is, aki különleges, a környéken csak itt élő növényeket szeretne látni, és az is, akit a 20. század első felének villaépítészeti remekei vonzanak. E könyv sokrétű kultúrtörténeti sétát kínál; segít eligazodni a városrész misztikától és meglepetésektől sem mentes történetében. Fejezetei egy olyan világról számolnak be, amely együtt él a 21. századi Budapesttel, mégis őrzi a maga több évszázados titkait. Ára: 3500 Ft fordították a maguk javára. Nem valószínű, de talán nem is teljesen lehetetlen, hogy a gazdasági válság által sújtott Budapesten is meges(het)tek ilyen történetek, hiszen ezeknek az a jellegzetességük, hogy nem kerültek nyilvánosságra. Felvonulnak a könyvben a korabeli főváros jellegzetes alakjai. Közülük csak Tarján Vilmos t, a rendőrségi hírlapíróból (azaz a fő hős kollégájából) lett kávéháztulajdonost és a híres komikust, „a kis Rottot” említjük meg (Rott Sándor színész-színpadi szerző-ko mikus), akinek tréfáin két nemzedék nevette könnyesre magát. A kor valóságos szereplői közé illeszti be a szerző a könyv hőseit, akik között feltűnik például az idős Strasznoff Ignác , a századfordu ló leghíresebb magyar szélhámosa is, aki számos külföldi kalandja után talán valóban ismét Magyarországon élt, de aligha Budapesten, innen ugyanis ki volt tiltva. Az olvasó bejárhatja Gordon Zsigmonddal a kor híres vagy hírhedt helyszíneit, többek között az előbb említett Tarján Vilmos mindkét kávéházát, a világhírű New Yorkot és annak margitszigeti filiáléját is, de elvetődünk főhősünkkel tabáni kiskocsmákba, mellékutcai kávémérésekbe, főúri villába és még egy titkos „melegbárba” is. Érzékletes képet rajzol a szerző a körúti újságszerkesztőségek mindennapjairól, a számos jellegzetes újságcsináló szereplő mellett azt is bemutatva, miként használták ki maximálisan a gyors eszű újságírók az adott korszak kommunikációs lehetőségeit. A könyvet olvasva világosan kitűnik, hogy Kondor Vilmos igen nagy gondot fordított a korabeli térképek, menetrendek, műsorfüzetek, napi- és hetilapok tanulmányozására, hogy hőse köré minél hitelesebb környezetet, atmoszférát teremtsen. Annál meglepőbb, hogy a zömében autentikusnak látszó szövegben mégis maradt néhány apró, de a szerző érzékelhető pontossága miatt igen feltűnő hiba. Kissé alaposabb szerkesztői munkával ezek nyilván kiküszöbölhetők lettek volna. Csak a legfontosabbakat említjük meg, nem azért, hogy elvegyük a leendő olvasók kedvét, hanem inkább egy joggal várható második kiadás előkészítésének segítésére. A mai Március 15. teret 1930-ban még Eskü térnek hívták, mai nevét csak 1948-ban kapta, a szabadságharc centenáriumára. A Rákóczi út és a Kiskörút kereszteződését sosem hívták térnek, s különösen nem Apor Vilmos térnek, hiszen Apor Vilmos ekkor még gyulai plébános volt, s csak másfél évtized múlva, győri püspökként halt mártírhalált. A Kossuth téren a parlamenttel szemben ekkor a Kúria állt, nem pedig a Néprajzi múzeum. A „kisföldalatti” és a „Közért” szavakat 1930-ban bizonyosan nem használta senki. A szállodai kifutófiú aligha örült volna, ha 1930-ban 5 krajcár borravalót kap, hiszen akkor már 30 esztendeje a fillér volt az aprópénz. Az viszont nem hiba, hanem élvezetes írói játék, hogy az idős Strasznoff Esterházy Pétert idézi: „egy bizonyos szint felett nem süllyed az ember egy bizonyos szint alá”. Kondor Vilmos könyve a szó szoros értelmében letehetetlen, jó szívvel ajánlható mind a kalandos történetek, mind a régi Budapest élete iránt érdeklődő olvasók figyelmébe. ● Libri 2016, 607 old. kemény kötés 3399 Ft A KÖNYVFUGABOOKS AJÁNLATA Az ingyenes kulturális események java: WWW.BUDAPESTFREEEVENTS.COM
