Budapest, 2017. (40. évfolyam)
7. szám, július - BLOGBARÁTOK - Gyáridő
BUDAPEST 2017 július 13 A XVIII. század második felétől kezdve Budapesten is számtalan gyár épült, amelyek a nagyvároshoz vezető út biztos lépései voltak. De melyek voltak a legrégebbiek, és minek volt piaca abban az időben? Az akkori gyárak közül számos már csak a múlté, helyükön új épületek, lakóparkok állnak. Hol helyezkedett el a Légszeszgyár, hol volt a Borotvagyár, és merre a Kártyagyár? Nem is gondolnák, itt a közelünkben! Az első pesti Légszeszgyár Nem, nem valami különleges alkoholos italról van szó, a „légszesz” ugyanis a gáz régies elnevezése. Amikor az 1820-as évektől a gázvilágítás elkezdett tért hódítani Pesten, a Józsefvárosban 1855–56-ban megépült az első Légszeszgyár. Az épületek a mai II. János Pál pápa tér szomszédságában álltak (korábbi Köztársaság, Tisza Kálmán és Lóvásártér). A vállalkozáshoz tartozó épületek 1869-re egészen a mai Dologház utcáig terjedtek, a munkások számára fenntartott lakóépületeket is beleértve. A gyár 1914. március 31-ig működött, amikorra üzemeltetése végképp gazdaságtalanná vált, és szerepét átvette az Óbudai Gázgyár. Ebben az időben még szénből állították elő a fővárosban a gázt, és csak az 1980-as években tértek át a földgáz használatára. A gyapjúmosástól a lakóparkig – a Wolfner–Táncsics Bőrgyár Amikor 1769-ben James Watt feltalálta a gőzgépet, és útjára indult az ipari forradalom, az emberiségnek elképzelése sem volt arról, hogy ez alapjaiban változtatja majd meg több évezredes életmódunkat. Magyarországon az 1881-es ipart támogató törvény hatására 1906-ig 838 új gyár létesült, ami nagyjából a magyarországi gyárak megduplázódását jelentette 25 év leforgása alatt. A Wolfner család nevéhez fűződik a Váci út–Károlyi István utca közötti területen elhelyezkedő hajdani Wolfner Bőrgyár alapítása és felvirágoztatása az 1840-es évektől kezdve. A gyár területén létesített gyapjúmosó üzem hamar kinőtte magát. Első termékük a birkabőrből készített szaty tyánbőr volt, virágkorukban pedig főként cipőkhöz készítettek talpbőrt, valamint gépszíjat gyártottak. A vállalkozás nagyon gyorsan fejlődött, belföldi és külföldi kapcsolatrendszerük folyamatosan bővült, aminek következtében 1896-ra a magyar bőrexport 30–40%-át a Wolfner gyár adta. A rendkívül gyorsan fejlődő üzem a századfordulón már kb. 1000 embernek adott Forrás: Vasárnapi Újság 1856. 19. szám Gyáridő mrfoster.blog.hu Az 1910-es évek Londonjából csöppentem Budapestre, és még mindig itt vagyok. Magával ragadott a város miliője. Szeretem felfedezni új és régi helyeit, elrejtett zugait, elfelejtett emlékeit és izgalmas történeteit. A hosszú séták megnyugtatnak, esténként pedig írni kezdek. Nem csak magamnak, Önöknek is. BLOGBARÁTOK A Légszeszgyár épületei 1856-ban: a főépület, mellette a melléképületek, a kemenceház, balra egy gáztározó
