Budapest, 2017. (40. évfolyam)
7. szám, július - Szántó András: Epizódok a főváros idegenforgalmából I.
BUDAPEST 2017 július 3 magyar csoport bécsi kirándulásra indulásának fotója. A bécsi utazási iroda átküldte autóbuszát Sopronba, hogy az ott nyaralókat (az előzőleg szervezett) egynapos bécsi városnéző túrára vigye. A buszos városnézés a kezdetektől állandó része a bel- és külföldiek számára összeállított programoknak. Ma Budapesten már 9-10 cég kínál városnéző túrákat, sőt a Dunán hajók is állnak a vendégek rendelkezésére. És ha már a Duna szóba került, feltétlenül meg kell említenünk a Gellért szálló Európa-hírű ötletét a 30-as évekből. A Gellért Hotel és Fürdő a főváros kezdeményezésére épült (1918) és az államosításig a tulajdonában is maradt, ezért fontos feladata volt a külföldi vendégek remek ellátása mellett az idegenforgalom is. A rövidebb-hosszabb ideig a szállóban tartózkodó vendégek közül sokan kíváncsiak voltak a Balatonra is, de a sokórás vonatozáshoz nem volt kedvük. Ezért a Gellért vendéglátását 1927-től bérlő Gundel Károly megszervezte, hogy a szálló előtti Duna-parton egy kis kikötőt építsenek, ahonnan a legkorszerűbb Junkers hidroplánokon utazhattak a vendégek Siófokra. Naponta 10 órakor indultak a gépek (csúcsidőben 3 volt forgalomban) a Balatonhoz. A vendégek fürödtek, napoztak, egy jó ebédet is fogyaszthattak, majd délután 5 óra körül indultak vissza a szállodába, ahol még volt idejük átöltözni a vacsorához. Európa sok újságjában különleges hírként jelent meg ez a budapesti szolgáltatás, mely újabb külföldi látogatókat vonzott fővárosunkba. Utazási propaganda, plakátok Az IBUSZ a két világháború közötti időszak meghatározó hazai idegenforgalmi vállalkozásaként igen kiterjedt tevékenységet folytatott. Foglalkozott egyebek között idegenforgalmi információval, utazásszervezéssel, jegyeladással, csomagszállítással, szálláshelyek értékesítésével, vendéglátóhelyek létesítésével, útlevél és vízum beszerzésével, utazással kapcsolatos brosúrák kiadásával és árusításával, közlekedési eszközök bérbe adásával, stb. A cég „filléres” vonatait sokszor népszerű eseményekhez igazították, például 1907-ben a Pécsi Vásár keltett nagy figyelmet, különösen azért, mert szervezője Zsolnay Miklós, a híres majolikagyár tulajdonosa volt, és a vásáron sok élvonalbeli magyar cég nagyon sok újdonsággal jelentkezett. Később a pécsi, majd a Szegedi Szabadtéri Játékokra is indítottak különvonatokat, de az egri szüret, a balatoni nyár is megérte a menetrendek módosításait. Természetesen a MÁV külföldre is indított különvonatokat, például 1910-ben a Bécsi Vadászati Világkiállításra (Jagdausstellung) vagy az 1911-es Torinói Világkiállításra – mindkét városban nagy figyelmet kapott a magyar pavilon. Itt kell említenünk, hogy a MÁV kezdetektől nagyon komoly propagandát fejtett ki az utazások élénkítése érdekében. A számtalan idegenforgalmi plakáton a kor neves művészei által készített grafikák jó példák lehetnének az utaztató cégek vagy a mai MÁV-vezetők számára. Ezek a művészi színvonalú plakátok igyekeztek érdeklődést kelteni Magyarország minden fontosabb tájegysége iránt. Haranghy Jenő plakátja például a Matyó föld és Mezőkövesd hangulatát idézi fel, Pólya Tibor pedig a ménest terelő csikós képével akarta a Hortobágy iránti figyelmet felkelteni. Mindkét plakáton jelezték a hétvégi, turista-, tanuló- és társasutazási kedvezmények lehetőségét a vidéki utazások vonzóbbá tételére. Érdekes még An dor Lóránd festőművész plakátja is, amely Budapest környékét reklámozta, pedig a rövidebb távú, olcsóbb vonatjegyek biztosan kisebb bevétellel kecsegtették a céget. A „Szabad időnket töltsük a szabadban!” jelmondat hosszú évtizedekre megmaradt közéletünkben a MÁV jóvoltából – sokkal korábban megjelent, mint hogy a mai „egészséges életmód” szólamok elkezdődtek volna. A plakátokról képeslapokat is kiadtak, amelyek sokfelé eljuttatták a népszerűsítő és utasokat vonzó grafikákat. A képeslap IBUSZ iroda a felszabadulás téren, 1960 (fortepan) Városnéző lovaskocsi Kölnben (fotó-képeslap, 1911)
