Budapest, 2017. (40. évfolyam)
6. szám, június - Lővei Pál: CITROM ÉS NARANCS - Történetek Illés kútjáról
BUDAPEST 2017 június 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. Ára: 3500 Ft GELENCSÉR GÁBOR: MAGYAR FILM 1.0 Holnap Kiadó Beke Mari és a könyvben sze replő lelkes gyerekek segítségével megtudhatjuk, hogyan készül el a murisan riasztó busó maszktól a lebegő szalmaangyalon át az agyag tűzoltózenekarig vagy a karcolt tökdudáig rengeteg játék. Mindegyiknek a technikája még abból a messzi-messzi korból származik, amikor a szülők és csemetéik nem a boltban vagy az interneten vették meg a játékokat, hanem ők maguk csinálták. Csatlakozz hozzájuk, és fedezd fel, milyen fantasztikus dolog a két kezünkkel alkotni, hiszen már az is játék! Ára: 5990 Ft BEKE MARI 77 MAGYAR NÉPI JÁTÉK Corvina Kiadó SALY NOÉMI (SZERK.) A RÉGI PESTI VÁROSFAL MENTÉN Fekete Sas Kiadó A pesti Belvárost határoló belső körút a Deák Ferenc utcától a Vámházig a várfal tövében húzódó vizesárok feltöltésével jött létre. A pompás jelenkori és archív fotókban bővelkedő könyv ezúttal is többféle szemszögből és több szerző segítségével mutatja be a város választott területét. A városfal árnyékából száz év előtti jeles alakok tűnnek elő, számos kultúrhistóriai érdekesség és építészettörténeti adalék sorakozik fel, és láthatóvá válnak a legutóbbi évtizedek pozitív és negatív lenyomatai Ára: 3200 Ft A faragványok így alighanem az alispán által frissen birtokolt terület rommaradványaiból kerülhettek másodlagosan – az ébredező történeti és művészeti érdeklődés jeleként – Pest belvárosába. Logikus lépés volt Buza Pétertől, hogy ezek után az Illés-kút közelében egykor állt kastély romjainak is megpróbált utánanézni, logikus volt a feltételezése is, hogy a még használható falmaradványokat Szeleczky beépíttethette valamikor az 1720-as években emelt, emeletes – uralkodói vendéglátásra is alkalmasnak bizonyult – kastélyának alapozásába. Az épület, amelyet az örökösöktől 1798-ban Festetics Antal vásárolt meg, majd alakíttatott át klasszicista stílusban, 1848-ban telkével együtt a pesti egyetem tulajdonába került, hogy ott létesüljön az új botanikus kert. Azóta ennek irodaépülete a volt kastély, de igényes lépcsőháza, a kötetben is reprodukált falfestés-részletei már csak halvány visszfényei egykori gazdagságának. Állapota egykori építtetőire, mai használóira, az egyetemre és a botanikus kertre, és persze építészettörténeti értékére tekintettel is több mint méltatlan. Buza Péter ennek a helyreállításra nagyon megérett épületnek a pincéjében kezdett vizsgálódni 2015–2016 folyamán, beszerezve a szükséges engedélyeket, és megnyerve szakmai támogatókat is. A tisztítások során és faláttörések mögött a pince falainak többségétől eltérő technikájú, középkori jellegű kváderfalak részletei bukkantak elő. A kutatómunka folytatása már komolyabb előkészületeket igényelne, nagyobb szabású régészeti feltárás, a helyreállításhoz is kapcsolódó falkutatás igazolhatja vagy cáfolhatja a feltevést, vajon a régi falak valóban Mátyás király épületének voltak-e részletei. A terület töröktől való visszafoglalását követő időszakban azonban nem csupán Szeleczky Márton kapcsolódott Illés kútjának vidékéhez. Még 1695-ben Csernovics Arzén szerb pátriárka próbált – sikertelenül – lakóhelyhez jutni a bővízű forrás közelében, amely akkor már a Balkánról Magyarországra menekült rácok-szerbek kultuszhelyének számított – források hiányában csak találgatni lehet, hogy mióta. A 19. század közepére a hagyomány elvesztette jelentőségét, és csak a kút Buza Péter levezényelte újjászületésekor, 1991-ben újult meg, s tart ismét a mai napig. Akkor a forrás foglalatát és házát a magyarországi szerb ortodox vezetők avatták fel és szentelték újjá, ahogy arról a kútház falán szerb szövegű emléktábla is megemlékezik. A kút fölé a város 1780-ban fabódét állíttatott, 1783-ban pedig a közvetlen szomszédságában báró Orczy Lőrinc nyugalmazott tábornok vásárolt három majort, hogy néhány évvel később már fia, László építsen parkot a területen. Amikor elkészült vele, a várostól 1798-ban kibérelte Illés kútját is. Kerek, kupolás tetejű oszlopcsarnokot álmodott fölé, építési engedélyt azonban nem kapott rá. A nem sokkal később emelt, klasszicista kútház évszámára Buza Péter bukkant rá 1991-ben, amikor a 20. századra nyomtalanul eltűnt, de már hat éve megtalált és többek között a KPVDSZ Vörös Meteor Természetbarát Egyesület vízalatti barlangkutatói segítségével fel is tárt forrás maradványainak megtisztítása befejeződött. A szépen falazott kút felső gyűrűjére 1799-es évszámot és az egyelőre sehonnan máshonnan nem ismert építő – Franz Tröscher – nevét vésték. Amikor a felirat előkerült, körülötte már lényegében készen állott a négyzetes alaprajzú, klasszicista kútház rekonstrukciója – az ásatás során a kút körül feltáruló alsó kvádersorai hitelesítették egyetlen ismert ábrázolását, egy 1803-ban közzétett metszetet. A szerteágazó, írott forrásokon és képi-térképi ábrázolásokon alapuló történeti nyomozás mellett a kútfeltárás állomásainak naplószerű bemutatása alkotja a gazdag képanyaggal közreadott kötetet. A főváros könyvkiadójának új sorozatában jelent meg, borítóját a „Titkos Budapest” sorozatcímmel megpecsételt, barna irattartó alkotja. A titkos dossziéban a történeti igazságtétel jegyében feltárulnak Rákos mezeje, kastélyának s az Illés-kútnak évszázadai. ● Buza Péter: Bandusia forrása. Századok ültenek el... Budapest: Városháza Kiadó, 2016 (Titkos Budapest) 141 old. Ára: 1970 Ft, megvásárolható a kiadónál, telefon: (06-1) 411-5098, kozarid@fszek.hu A KÖNYVFUGABOOKS AJÁNLATA
