Budapest, 2017. (40. évfolyam)
6. szám, június - Hidvégi Violetta: Nyári sörömök
BUDAPEST 2017 június 9 vagy középületre is gondolhatnánk. Szép átmenetet mutatnak a barokk stílusból a klasszicizmus irányába. A két János, Krauß és Zitterbarth tervlapjai ezen kívül is több hasonlóságot mutatnak, amelyek a serfőzési folyamatok leggazdaságosabb megtervezéséből fakadnak. A földszinten az egymástól világosan elválasztott gyártó és értékesítési egységek kaptak helyet. A gyártórészben zajlott a sör- és pálinkafőzés, míg az utcai oldal a vendéglőt foglalta magába. 1815-ben nemcsak Mayerffy építtetett serfőzdét. Petz János serfőző mester és Mayerffy Xavér Ferenc 1813 júniusában egyszerre kötöttek szerződést a Tanács csal a város északi és déli részén, a Lipót- és a Ferencvárosban egy másik létesítésére. Így történhetett, hogy Mayerffy serházának helyszínrajza Petz serfőzdéjének alaprajza mellett található a korabeli építési hatóság, Pest város Szépítő Bizottmánya anyagában. A lapon jobbról az Újépület, míg balról a Duna-parti Mayerffy-telek látható. A serfőzők vállalásukat teljesítve 1815. október 1-én frissen felhúzott épületükben fogadták a szomjas vendégeket. A két ambiciózus szakember új korszakot nyitott Pest város serfőzésében. Már nem bérelték az épületet, hanem saját házukban, saját eszközeikkel állították elő a sört. Mind a ketten a Duna közelébe települtek, Petz a mai IX., Ráday és Kinizsi utca kereszteződésébe. Schmidt Péter Kőbányán A levéltári források tájékoztatnak arról is, hogy Schmidt Péter volt az első pesti serfőző, aki a kőbányai pincéket használta érlelésre, és nem Erdélyben, hanem Münchenben tanulta a serfőzést. Honnan tudom? Tőle magától. „Tekin tetes Tanács! [...] csatolt hiteles Bizonyítványnál fogva Serfőzési Mesterséget Bajor Ország fő Várossába Münchenben tellyesen megtanúlván felszabadítattam, azontúl mint e’ Serfőző Mesterséget pontosan értő- és felszabadúlt főnök [...] szerint a’ tulajdonosok javára több évekig működtem, – és végre mint született pesti szinte e’ Városban polgári jogot [...] megnyerni szerencsésitettem, mély alázattal esedezem – hogy jelenleg az új szabály értelmében a’ fentebbiek után nékem Serfőzési Szabadalmat kegyesen megadnia méltoztasson, mély tisztelettel maradván Tekintetes Tanácsnak alázatos szolgája Schmidt Péter kebelbeli polgár – eczet és pálinka főző.” (BFL IV.1202.h Rel. a. n. 10816) Sajnos a mellékletek, az öt eredeti oklevél nem maradtak az iratok között, Schmidt úr nyilván visszakapta őket. 1844. szeptember 24-én érkeztették a kérelmet. Schmidt alsó erjesztésű söre vonzotta Kőbányára alig két évtized múlva Bécsből Anton Drehert . Természetesen nagy örömmel támaszkodom a Hungaricana és az ADT (Arcanum Digitális Tudománytár) adatbázisaira és internetes közlésekre is. Végtelenül egyszerű és kényelmes a megtalált információkkal a levéltári anyagot kiegészíteni, értelmezni, színesíteni. De a 21. században sem lehet a tiszta forrást megkerülni, mert az ember ezeknek a feltárásával nemcsak a valódit, de az igazat tudja mondani még akkor is, ha a hangja nem hallatszik olyan messzire, mint a bloggereké. ● (A tervek forrása Budapest Főváros Levéltára) Pest város megvalósulatlan serfőzdéjének homlokzati terve. Krauß János, 1793
