Budapest, 2017. (40. évfolyam)
4. szám, április - Kapecz Zsuzsa: Éjszakai város - Gasztro Hemző - Török András: Egy alapember a Gründerzeit idejéből
BUDAPEST 2017 április 29 KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ Szergej Prokofjev orosz ze neszerző zenés meséjét, a Péter és a farkast több mint 80 éve ismerheti a közönség. A bűbájos alkotás, amelynek eredeti, orosz nyelvű szövegét is a zeneszerző írta, mind a mai napig óriási népszerűségnek örvend szerte a világon. Prokofjev saját gyermekkori élményeit is felhasználva írta meg a kedves mesét. A szereplőket a zenekar egyes hangszereivel vagy hangszercsoportjaival jelenítette meg, így a gyerekek a történet segítségével ismerhetik meg a szimfonikus zenekar instrumentumait. A könyvben található CD-n a teljes mű megtalálható a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarának Erdélyi Miklós által dirigált változatában, melyben a mesélő szerepét Halász Judit tölti be. Ára: 2900 Ft BECZE SZILVIA: PÉTER ÉS A FARKAS Holnap Kiadó A Corvina tematikus útikönyv-sorozatának hatodik kötete a népi kézművességről szól. A népi kézműves – ellentétben a korlátlan művészi szabadsággal rendelkező iparművésszel – tiszteletben tartja a hagyományokat. Termékeinek formája és díszítése is alapvetően hagyományőrző, bár az újítás sem teljesen idegen tőle. A kiadványt többszáz színes fotó teszi szemléletessé. Ára: 4990 Ft BEDE BÉLA: MAGYAR NÉPI KÉZMŰVESSÉG Corvina Kiadó FAZAKAS ISTVÁN (SZERK.): ANDRÁSSY ÚT - BUDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I. Fekete Sas Kiadó Kultúrtörténeti guide ez a kötet, hiszen ma már vagy teljesen új, más épületeket találunk a valahai helyszíneken, vagy egészen más tevékenység folyik a patinás falak között, mint annak idején. Nyilván meg-meglepődünk s elgondolkodunk egy-egy épület kalandos sorsán, ám megismerkedve történetükkel, visszavetíthetjük rég- és közelmúltunkat, és a séta közben láthatjuk a jelent. Ára: 3200 Ft Megvásárolható a Budapesti Építészeti Központ (FUGA) könyvesboltjában (1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.) Diescher némely épülete semmiképpen nem mondható kiemelkedőnek – de tanulmányozásuk segít a kor építkezési kultúrájának megértésében. Ilyen például a Semmelweis utcai Rónay bérház. Fe hérvári Zoltán alapos szakcikke az épület sorsát máig kíséri, meg tudhatjuk például, hogy 1975-ben az épületet bontásra javasolta egy statikai szakvélemény. Ezt azonban szerencsére opponálta a Budapesti Műemléki Felügyelőség. Van cikk Dieschernek a rakpartok építésében játszott fontos szerepéről (Kolundzsija Gábor) . A mára elpusztult épületeket taglaló cikkek közül kiemelkedik Csáki Tamás tanulmánya a szerviták pesti épületegyüttesének új jáépítéséről, amely Diescher önálló alkotói tevékenységének eddig is legtöbbre becsült darabja volt. Nehezen feledhető az a két lap, amelyen a templomtorony ácsmunkáival számol el valaki, szövegben és rajzokban. Fontos és alapos cikk foglalkozik a mai Vörösmarty Gimnázium épületével (Kovács András) , a sajnos elpusztult Heckenast nyomda épület históriáját pedig Hidvégi Violetta , az egyik szerkesztő tárta fel. A kötetben van két összefoglaló, monografikus igényű írás. Ma rótzy Katalin egyben tekinti át Diescher önálló terveit, és arra jut, hogy tervezőként a formaalkotás terén korszerűen gondolkodott. Ismertségének hiányát azzal indokolja, hogy sok épülete elpusztult. A másik írás Hidvégi Violetta heroikus munkájának eredménye. A vonatkozó dokumentumok átvizsgálásával feltárta Diescher egész, 1839-től 1873-ig terjedő munkásságát. Neve 461 pesti, 24 budai, 3 óbudai, illetve újlaki épülettel kapcsolatban merül fel. A hatalmas táblázat előtt röviden megemlékezik a pálya sűrűsödési pontjairól, beszél a megbízókról, a kirakatszekrénytől, istállótól, fotóműteremtől a négyemeletes bérházig terjedő megbízások sokszínűségéről, és ejt egy könnycseppet kedvenc épülete, a valóban jól sikerült Thurn sarokház után, amely a pesti Óváros lerombolásának esett áldozatul. Az egész kötet egyik legeredetibb írását Csengel-Plank Ibo lya és Hidvégi Violetta közösen jegyzik: Reflexiók az építészet és fotográfia XIX. századi kapcsolatáról címen. Diescher József tevékenysége idején tucatszámra létesültek az akkor újdonságnak számító műtermek. Ezek közül nem egyet ő tervezett. Különösen Gévay Béla cégével volt szoros a kapcsolata, az építészről több ott készült kép is fennmaradt. A szerzők egy füst alatt sok általános érdekességet mondanak el arról, hogy miért volt jó témája az építészet a korai fényképészeknek, és lassanként hogyan és miért oldódott az első emberábrázolások nyársat nyelt póza. Ennek a sikeres és jómódú építésznek összesen 12 gyermeke született, közülük csak hat élte meg a felnőttkort. Élete végén a Dunaparton épített magának bérpalotát, amelynek első emeletére költözött családjával. Ez a ház ma is jó állapotban van, a sarkán Somogyi József Széchenyi szobra látható. Az épületet ma a Commerz bank használja. Ebben az épületben Diescher azonban egy évet sem lakott. 1874. szeptember 28-án, 63 éves korában váratlanul meghalt. Ez a tartalmas könyv a szakma részéről méltó módon lerótta az utókor háláját. Talán nem a recenzens az egyetlen, akiben felmerül egy utcaelnevezés igénye. ● Hidvégi Violetta – Marótzy Katalin: Diescher József (Építészet és mesterség), Budapest Főváros Levéltára, 2016, tervezte Alapfy László, 200 o., Ára 3900,-Ft. Támogatta az NKA, a Diescher család és a Budapesti Építész Kamara. A könyvFUGAbooks ajánlata
