Budapest, 2017. (40. évfolyam)
4. szám, április - Csordás Lajos: KÉPES HÁZ - Négyszemközt a Bazilikával
BUDAPEST 2017 április 12 Ferenczy Noémi alkotott. Abból gondolja, hogy ez a műterem lehetett az övé, mert ennek vitte el udvar felőli szárnyát a háború, éppen úgy, ahogy azt Ferenczy leírja. A műterem mennyezete enyhén lejt a szoba belseje felé, mint a művész házigazdától megtudjuk, így jobban szórja a fényt. A helyiség fényviszonyai egyébként is inspirálóak. „Sokszor nyáron hajnalban kijövök a hálószobából ide – meséli Gerber Pál – és ahogy kinn világosodik, úgy itt benn is változnak a fények, átadja magát az ember a műteremhangulatnak, gondolkodik, inspirálódik. Ez a látszólag passzív ücsörgés, szemlélődés a műterem atmoszférájában a munka szerves része. De nem vagyok fényfestő, számomra a fényviszonyok csak inspirációt adnak, gondolatokat indítanak.” Néhány alkotást látunk is a falon, de esetleges, ami most fönn van. Például a Horizont című képe, amely két futball labdát ábrázol színesben, ami egyébként ritka, mert nagyrészt fekete-fehérben fest. Próbáljuk megfejteni a képet. „Nem vagyok futballra jongó – mondja –, és nem is rendszerkritikus képnek szántam, mert amikor készült, még nem volt stadionépítési program. Egyszerűen csak a futball körüli mesterségesen gerjesztett őrület zavart.” Ilyen belső terekben általában érdekes a berendezés is. Itt nemkülönben. A bepolcozott belső falnál két nagy szekrény áll, egy ismerős ajándéka, rajtuk a háborúban keletkezett feszegetés-nyomokkal. „A festőállványt pedig Dobos Lajos bácsitól örököltem pár éve. Azelőtt nem dolgoztam állványon. Amikor a főiskolán végeztem, 1983-ban, ott a környéken akartam valami bérleményt, és szereztem egy alagsori 21 négyzetméteres szükséghelyiséget a Bajza utca 21-ben. Kipofoztam, és ott dolgoztam. Dobos Lajos bácsi, idős festőművész kollégám ott lakott az első emeleten. Sokat beszélgettünk és egyszer azt mondja: Palikám, ha meghalok, ezeket rád hagyom. Így is lett. Az állványon kívül örököltem ecsetet, festőasztalt, palettákat. Van, amire rá is írtam, hogy Lajos bácsi palettája.” Ingatlanbiznisz? A belvárosi műterembérlő képzőművészeket mostanában brutális bérletidíj-emelés sújtja. Az önkormányzat újabban piaci árakat állapított meg számukra. Ha műtermekről beszélgetünk, emellett nem lehet szó nélkül elmenni. A művészek úgy vélik, az eljárás mögött valamiféle ingatlanbiznisz húzódik, amelynek célja az ő kiszorításuk, s a jó fekvésű tetőterek értékesítése – bár ez nem tehető meg a bérlőkijelölési joggal rendelkező Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. hozzájárulása nélkül. Az egykori Medveczky-műteremben Karátson Gábor lakott 2012-ig, haláláig. Úgy tudni, a lakást nem adják ki újra, hanem megnyílik a közönség előtt, emlékkiállítás lesz benne. Gerber Pál mellett a félköríves ablakú műteremlakás Erdélyi Eta festő- és kárpitművész nevén volt, de 2010-ben bekövetkezett halála után férje, Harmati András és lánya, Zsófia használja tovább. A legizgalmasabbnak gondolt itteni műteremben, a toronyban Bitó Balázs fiatal ötvösművész lakik családjával, immár 2004 óta. Ő is megengedte, hogy néhány percre zavarjuk és körbenézhessünk, bár kérte, fotókat ne készítsünk. A lakás helyiségei a kör alakú toronyhelyiségre szerveződnek, ez a központi tér, és olyan hatást kelt, mint egy körszínpad. Minden irányba ablakokkal, még a szomszéd szobák felé is. A padló még ma is vöröses kő, mint Kassák írta, de deszkafalak már nincsenek. Körben a fél belvárost belátni, az egyik ablak a Bazilikára, a másik az Anker-házra néz. A „világ hétköznapi zajlása” most is fölhallatszik lentről, főleg éjjel zajos a környék a bulinegyed vendégeitől. A fal mellett régi bútorok meg néhány fehér kőtömb is, melyeket még a régi lakó, Hadik Magda szobrászművész hagyott itt, és a következő bérlő, Bitó Balázs édesanyja, Csikai Márta szobrászművész is megőrzött. Balázs is megbecsüli őket, annál is inkább, mert a berendezés és a szerszámok egy része is Hadik Magdáé volt, s most ő dolgozik velük. Itt az egyik ablak alatt van például a régi munkapad, amelyen szép érmeit készíti. Itt mintázta Jedlik Ányosról, Ganz Ábrahám ról, Bánki Do nátról vagy a tűzoltó Szilvay Kornél ról készült munkáit is. Gyakorta lámpa mellett, hajnalban, amikor elcsendesedik a város, és egyedül marad a Bazilikával, az asztal fölötti, beázásnyomokkal keretezett ablakon túl. ●
